Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Az egyes leszerelt gépek és berendezések tényleges értéke, és ugyanazoknak a tárgyaknak ajóvátételi egyezményekben szereplő értéke közötti arány nagy eltéréseket mutat. így pl. egyes tárgyak az egyezményekben a tényleges értéknek csak 15 %-ával, míg más tárgyak 90 %-kal szerepelnek. Az iparügyi tárca méltánytalannak tartotta, hogy az egyik üzem a tényleges értéket megközelítő kártalanításban részesüljön akkor, amikor más üzemek a tényleges értéknek csak kis töredékét kapják kártalanítás fejében. Ezért azt javasolta, hogy a leszerelt üzemek mintegy kárközösségnek tekintessenek, és olyan arányszám szerinti kártalanításban részesíttessenek, amely megfelel az összes tényleges kár összege és ajóvátételi teljesítésbe beszámító végösszeg hányadosának. Az előzőekben ismertetett arányos kárviselés elve nyilvánosan csak akkor valósítható meg, ha ismerjük az üzemeket a leszerelés következtében ért tényleges károsodás értékét. Ezt az érték-megállapítást legnagyobb részt már elvégezte, illetőleg e munkát most végzi az iparügyi miniszter úr által - saját kezdeményezéséből - életre hívott bizottság, amely a gyakorlatban azonos a fegyverszüneti egyezményből folyó jóvátételi kötelezettségek teljesítése és az ipari termelés tervszerűsége, gazdaságossága és fokozása érdekében 1945. június 28-án kiadott 5410/1945. ME számú rendelet 130 alapján működő becslőbizottsággal. E rendelet alapján működő becslobizottság nem a szóban 131 szerelt üzemek tényleges értékének megállapításával, hanem a jóvátételi szállítások céljára szükséges cikkek előállításánál nélkülözhetetlen gépek, nyers- és segédanyagok hatósági igénybevétele esetén az igénybevett cikkek értékének megállapításával foglalkozik. A leszerelt üzemek érték-megállapításával foglalkozó bizottság az orosz jóvátételi egyezményben szereplő 43 leszerelendő gyár és üzemi berendezés közül 39-et becsült fel. Eszerint a felbecsült 39 berendezés jóvátételi egyezmény szerinti értéke 2 279 101 $, a bizottság által megállapított tényleges, 1938. évi értéke pedig 5 613 794 $. Átlagban tehát ajóvátételi egyezményben szereplő összeg csak 40,6 %-a a megállapított 1938. évi tényleges értéknek, ami egyben az előzőkben ismertetett arányos kárviselési elv alapján azt jelenti, hogy a leszerelt üzemek tulajdonosai a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a kötvények kiadása révén - kötvényértékben - a tényleges kár 40,6 %-ának megfelelő kártalanításban részesülnek. Az előadottak alapján a minisztertanács felhatalmazását kérem ahhoz, hogy a leszerelt üzemek kártalanítása az arányos kárviselési elv alapján $ értékre szóló értékpapírokkal legyen rendezhető. A kötvényekkel való rendezés során több variáns merült fel. Ezek közül a kincstárra legelőnyösebb az érdekeltek felé is leginkább képviselhető az az alternatíva, amely szerint a kötvényekben kifejezett tartozás évi 3 5 / g %-os utólagos kamatláb mellett, 46 év alatt évi 4,5 %-os utólagos an130 Az üzemi felszerelési tárgyak és anyagkészletek igénybevételével kapcsolatos 5410/1945. ME sz. r-et (MK július 28., 88. sz.) a DMB MT. JKV. 40. sz. jkv. [35] napirendi pontja tárgyalta. 131 A szöveg az eredetiben is hiányos.
