Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

hogy más, ezen túlmenő kérdésekben megvédheti majd az egyházak érdekeit. A magyar közvélemény azonban - jogosan - úgy érezte, hogy ez a kommunisták újabb térhódítását jelenti, s tiltakozott a fakultatív vallásoktatás bevezetése ellen. Az egyházak vezetői eleinte úgy nyilatkoztak, hogy megfelelő formában elfogadják a szabad vallásgyakorlás tervét - bízva abban, hogy a családok mindenképpen beíratják gyermeküket a hitoktatásra -, később azonban maguk is éles támadásba kezdtek az új rendszer ellen. A fakultatív vallásoktatásra vonatkozó javaslatot ekkor levették a napirendről.

203 A Magyar Kommunista Párthoz tartozó három tárca közül a Belügyminisztérium hatásköréből kivették a háztartási alkalmazottak és a háztartási alkalmi munkások munkaviszonyával kapcsolatos ügyek felügyeletét, és a Népjóléti Minisztérium feladatkörébe utalták.

204 A Szlovákiából áttelepülő magyarok elhelyezésével, illetve a német lakosság egy részének kitelepítésével összefüggésben több, a Belügyminisztérium feladatkörét érintő szervezési javaslat merült fel, amelyek megvalósításáról nincsenek ismereteink.

205 Kapcsolatban állt e kérdéssel, hogy a kitelepített németek visszaszivárgásának megakadályozása céljából döntött a kormány a Nyugaton lévő magyarok hazahozatalának a Belügyminisztérium hatáskörébe utalásáról, az ügykörnek a német lakosság kitelepítésével való egyesítéséről, illetve a Hazahozatali Kormánybiztosságnak a Belügyminisztériumba történő beolvasztásáról.

206 A Közlekedésügyi Minisztérium számos delegációt küldött különböző országokba vasúti, hajózási, légügyi közlekedési kérdések tisztázása, és más fontos, pl. rádiózási, stb. kérdés tárgyalása céljából, de tudomásunk szerint lényeges szervezeti változtatásra nem került sor a tárca területén. A Népjóléti Minisztérium feladatkörében történt egyik változást a Belügyminisztériummal kapcsolatban fentebb már említettük. A mezőgazdasági munkavállalók társadalombiztosításának rendezése kapcsán a népjóléti miniszter községenként gazdasági társadalombiztosítási bizottságokat hozott létre, ezek szervezetét és feladatkörét is meghatározta.

207 A Szovjetunióból Románián keresztül hazatérő magyar hadifoglyok gondozása, szállítása céljából delegációt küldött ki a tárca - a Külügyminisztériummal együttműködve - Moszkvába, illetve Romániába.

208 Ezekkel az ügyekkel kapcsolatban módosult a Népjóléti Minisztérium feladatköre - és bizonyos fokig a szervezete is. 203 Lásd a jelen kötet [24] 173. sz. jkv. [69], és a [26] 175. sz. jkv. 44. napirendi pontját, továbbá DL MT. JKV., az [1] 181. sz. jkv. 4. napirendi pontját és jegyzetét, a [3] 183. sz. jkv. 37., a [4] 184. sz. jkv. 71., és a [21] 201. sz. jkv. 33. napirendi pontját, továbbá NAGY F., 1990,111-112, és MÉSZÁROS, 1989, 66-88. 204 Lásd a [23] 172. sz. jkv. 36. napirendi pontját. 205 Lásd a [6] 155. sz. jkv. 10. napirendi pontjában Szakasits Árpád felszólalását, e jkv. b) mellékletét, és annak 96. sz. jegyzetét, illetve a [21] 170. sz. jkv. [6] napirendi pontját. 206 Lásd a [24] 173. sz. jkv. 6. napirendi pontját és a) mellékletét. 207 Lásd a [17] 166. sz. jkv. [54] 55. napirendi pontját. 208 Lásd a [28] 177. sz. jkv. [5], és [6], valamint a [30] 179. sz. jkv. [80] napirendi pontját.