Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Rákosi Mátyás államminiszter: felteszi a kérdést, hogy a 10 pontból tulajdonképpen melyiket teljesíti a pénzügyminiszter? [Rácz] Pénzügyminiszter: nagyon keveset, mert a követelések teljesíthetetlenek. A válaszban kifejezendőnek tartja, hogy az orosz kezelésben lévő vállalatok nem kerülhetnek előnyösebb helyzetbe, mint más hasonló magyarországi vállalatok. Rákosi Mátyás államminiszter: nem egészen olyan a helyzet ezeknél a vállalatoknál, mint más országok Magyarországon lévő vállalatainál, mert ezek 50 %-ban Magyarország tulajdonát képezik. Az első pontra az a válasza, hogy az 1945. január 20. és az 1946. június 28-a között keletkezett követelések a magyar általános rendelkezések szerint bonyolíttassanak le. Az 1946. június 28-a utáni követelésekre nézve az az álláspontja, hogy megegyezésnek kellene létrejönni a fizetési feltételekre nézve. [Rácz] Pénzügyminiszter: igen nagy összegről, 32 millió forintról van szó. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: az árkiegyenlítő alapból 117 próbáljunk rá fedezetet találni. Rákosi Mátyás államminiszter: ha eleve elutasító választ adunk, az rossz benyomást kelt. Az ármegállapításoknál ők úgyis eszközölnek korrigálásokat, mert belátták, hogy pl. a szén ára nem helyesen lett megállapítva. Helyesli a II. pontra vonatkozólag azt, hogy 1 hónapon belül felülvizsgálják az eladásra kerülő termékeknek eladási árát s azt olyan színvonalra, emeljék, amelyek rentábilissá teszik a vállalatok működését. Az illetékeknél biztosítani kell őket, hogy a maximumot adjuk annak, amit hasonló vállalatok megkapnak. A válaszból ki kell tűnni annak, hogy általánosságban nem fogadhatjuk el, de szívesen megvizsgálunk minden egyes kérdést. Az 5. pontnál kifejezésre kell juttatni, hogy legyen egy általános rendelkezés, amely lehetővé teszi majd az osztalék kifizetését. Az osztalékokkal kapcsolatban szintén javasolja a tárgyalások felvételét. A válasz ne merev elutasító legyen. [Rácz] Pénzügyminiszter: azt javasolja, hogy ne adjunk fel többet, mint amit az 1945-i egyezményben megállapítottunk. Rákosi Mátyás államminiszter: az helyes, de viszont a hang legyen barátságosabb. A MASZOVOL ügyet ki kell vizsgálni. A magyar bauxit és alumíniumra kizárólagos kutatási jogot kérnek. [Rácz] Pénzügyminiszter: ezt nem adtuk meg. Rákosi Mátyás államminiszter: a bauxit államosítása meg van szervezve, s abból sokat lehet profitálni. A 8. pontra vonatkozólag a MASZOVLET-nek felvetette a szovjet fél. Akkor ezt a GF elé utalta a Miniszterelnökség. (MOL XIX-A-l-j 1946-1947-VHI-12 514) A szovjet emlékirat egykorú magyar fordítását e jkv. g) mellékleteként, a pénzügyminiszter válasz-tervezetét pedig h) mellékletként közöljük. 117 A Külkereskedelmi Arkiegyenlító' Alapra vonatkozott az utalás. Az Alapot a 12 170/1945. ME sz. r.-tel (MK december 23., 208. sz.) hozták létre. Lásd: TZ MT. JKV. a [3] 70. sz. jkv. [24] napirendi pontját és b) mellékletét.
