Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

intézkedési joggal miniszteri biztost nevezett ki az ország válságos kenyér-és lisztellátásának irányítására.

187 Növelte a tárca feladatkörét az, hogy a terménybegyűjtés biztosítása érdekében a daráló- és malomellenó'rök létszámát 65, illetve 90 fó'ról 300-ra emelte fel.

188 Budapest területén a burgonyakészletek bejelentéséről és zár alá vételéről 1946. november 27-én rendeletet adott ki a tárca, amely előírta, hogy a készleteket csak a miniszter rendelkezése szerint szabad felhasználni.

189 Ugyanakkor a minisztertanács a közellátásügyi, a pénzügyi, a külügyi, a kereskedelem és szövetkezetügyi, a földművelésügyi tárca és a GF képviselőiből egy úgynevezett hatos bizottságot hozott létre az élelmiszerek be- és kivitelével kapcsolatos egységes álláspont érvényesítésére, e kérdéskör irányítására. E szempontból különös gondként jelentkezett az, hogy az ország az USA-ból gabona (ezen belül kukorica) behozatalára szorult, ugyanakkor kénytelen volt szembenézni a Szovjetunióba irányuló gabonakivitel kényszerével.

190 Utasította továbbá a kormány a közellátásügyi minisztert az ellátandó személyek számának megállapítására, illetve csökkentésére. Ez utóbbi kérdéskör rendezésére tárcaközi élelmiszerjegy-bizottságot szerveztek, amelyben részt vett a közellátásügyi miniszteren kívül az ipaügyi, a földművelésügyi, a kereskedelem- és szövetkezetügyi, a közlekedésügyi, valamint az építés- és közmunkaügyi tárca, továbbá a Szakszervezetek Országos Központjának képviselője.

191 Ugyanakkor a közellátásügyi igazgatás szabályozásáról szóló rendeletet úgy szigorította a kormány, hogy megszabta egyes törvényhatóságok fogyasztói részére kiutalt élelmiszerek és egyéb közszükségleti cikkek egységes szempontok szerinti szétosztását.

192 A Tájékoztatásügyi Minisztérium feladatkörének bizonyos kiegészítését jelentették az 1848/49 centenáriumának megünneplésével kapcsolatos előkészületekből rá hárult feladatok.

193 A Honvédelmi Minisztériumnál nem történt szervezeti változás, a honvédség létszámának felemelésére, fejlesztésére vonatkozó javaslat azonban feltétlenül maga után vonta a későbbiekben a minisztérium feladatkörének, szervezetének átalakítását is.

194 A koalíciós megállapodás szerint kisgazdapárti; majd a kormány időszakának végén parasztpárti miniszter irányítása alá került Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium esetében a legjelentősebb esemény az építésügyi, városrendészeti és közmunkaügyi igazgatást szabályozó 1946: XXIV. tc. végrehajtásának kezdeményezése volt. A tervezet természetesen foglalkozott az 187 Lásd a [12] 161. sz. jkv. 109. napirendi pont és e) mellékletét 188 Lásd a [2] 151. sz. jkv. [17], és a [9] 158. sz. jkv. 77. napirendi pontját. 189 Lásd az [5] 154. sz. jkv. 2. napirendi pontját és 7. jegyzetét. 190 Lásd a [23] 172. sz. jkv. 78. és a [28] 177. sz. jkv. [65] napirendi pontját. 191 Lásd az [5] 154. sz. jkv. 2. napirendi pontjának határozatát és jegyzetét. 192 Lásd a [14] 163. sz. jkv. 59. napirendi pontját. 193 Lásd a [9] 158. sz. jkv. 75. és a [23] 172. sz. jkv. 87. napirendi pontját. 194 Lásd a [26] 175. sz. jkv. 37. napirendi pontját és d) mellékletét.