Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
van, ugyanis a szövegben előfordul, hogy Magyarország hercegprímása nevezi ki... - ezt kéri megváltoztatni az államfőre. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Nagy Miklós államtitkár]: ezt elfogadja. [Rácz] Pénzügyminiszter: költségvetési kihatásai nem tárgyaltattak le minisztériumával, nem tudja, mibe fog ez kerülni. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Nagy Miklós államtitkár]: pénzügyi kihatása nem lesz egyáltalán a rendeletnek, és többletet nem okoz. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: ebben az esetben hajlandó elfogadni. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 58 58. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Nagy Miklós államtitkár]: előterjeszti javaslatát a Testnevelési Főiskola szervezeti szabályzatának módosítása tárgyában. [Ries] Igazságügy miniszter: nem látja szükségét a Testnevelési Főiskolának, de hogy egyetemi módszer szerint rendezzék be, azt egyáltalán nem tartja elfogadhatónak. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: az egész főiskolát meg kell szüntetni. [Ries]Igazságügyminiszter: nem mondja, hogy meg kell szüntetni, de ilyen egyetemre nincs szükség. Csupán egyes tanárok túlzott ambíciójából származott ez az ötlet. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Nagy Miklós államtitkár]: előterjesztését leveszi a napirendről. 58 Előzményéről lásd: NF MT. JKV. 1946., a [66] 149. sz. jkv. 21. napirendi pontját és a törvénytervezet általános indoklását tartalmazó a) mellékletét, valamint e kötetben az [1] 150. sz. jkv. [59] sz. napirendi pontját. Lásd még: BALÁZS, 1993. Az 508/1947. VKM eln. sz. előterjesztés jelezte, hogy a tervezetnek a GF-fel és a belügyminiszterrel a korábban kért megbeszélése megtörtént, az újabb szöveg tekintetében észrevétel nem merült fel. Megemlítette, hogy a törvényjavaslattal bevezetett levéltári felügyelet megterhelést nem jelent, mert a felügyelők csupán tiszteletdíjban részesülnek, amelyre a költségvetés fedezetet biztosított, a kerületi levéltár szervezését pedig nem találta időszerűnek. A törvénytervezet 19. §-a szólt arról, hogy a káptalanok és konventek által őrzött hiteleshelyi országos levéltárakban lévő iratokban a káptalan, illetőleg a konvent engedélyével lehet kutatást végezni, a törvényben megállapított általános előírásoknak, illetve a levéltári szabályzatban megállapított feltételek szerint. A törvényjavaslat 40. § (1) bekezdésében olvasható, hogy a káptalanok és a konventek által őrzött hiteleshelyi országos levéltárak felett a főfelügyeletet a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a levéltárak országos főfelügyelőjének közreműködésével, Magyarország hercegprímásának jelölése alapján kinevezett felügyelő útján gyakorolja. Az előterjesztés mellett megtalálható a törvény tervezete, annak az általunk korábban közölt általános indoklása (lásd e jegyzet 1. bekezdését), valamint részletes indoklása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a törvényjavaslatot február 11-én nyújtotta be a Nemzetgyűléshez (NGY IROMÁNYOK 1945-1949, II. kötet 136. sz.). A törvénytervezet tárgyalására azonban csak hónapokkal később, a Dinnyés-kormány idején került sor (DL MT. JKV., [2] 182. sz. jkv. 4. napirendi pont). Lásd az 1947: XXI. tc.-t. - A törvényről lásd: BALÁZS, 1993, és LAKOS, 2006, 284-289.
