Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát a jövedelem-többletadó tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést az igazságügyminiszter hozzájárulásától feltételezetten elfogadta. 53 tosan 3 %-ig emelkedett, részvénytársaságok esetében 6 ezreléktől 1 %-ig terjedt, végül szigorú büntetést helyezett kilátásba adócsalás esetére. Ajavaslat a GF hozzájárulása után (MOL-XLX-A-10. Stab. XXLX., 1947. január 28., 4. pont.) terjesztette a miniszter a minisztertanács elé. - Lásd a 2440/1947. ME sz. r-t, MK február 27., 48. sz. 53 Ajegyzőkönyv mellett a 89 639/1947. PM VII. sz., a jövedelem-többletadóról szóló, a GF számára készített előterjesztés található. Ez jövedelem-többletadó fizetését javasolta előírni mindazon természetes személy esetében - állampolgárságra való tekintet nélkül -, akinek az ország területén fekvő mező- és erdőgazdasági ingatlanából, házbirtokából, az együttes kereseti és jövedelemadó alá tartozó, hasznot hajtó foglalkozásból, tőkevagyonból, tantiemből havi 1000 Ft-ot meghaladó összegű tiszta jövedelme származott. Körülírta az előterjesztés, hogyan kell a tiszta jövedelmet, illetve az adóalapot kiszámítani. Az adó kulcsát progresszíven, 1000,Ft-ot meghaladó jövedelemrész után 10 %-kal kezdődően javasolta megállapítani. Az 1000,- Ftot meghaladó havi átlagos tiszta jövedelemmel rendelkezőket bevallás benyújtására javasolta kötelezni, s a hamis adóbevallást tevő adóalanyokat szigorú büntetésben kívánta részesíteni. A GF hozzájárulása után (MOL-XIX-A-10. Stab. XXIX., 1947. január 28., 5. pont.) terjesztette a miniszter a minisztertanács elé. A minisztertanács által elfogadott, de még közzé nem tett rendelettel kapcsolatban észrevételeket tett az igazságügyminiszter és a Kisgazdapárt pénzügyi bizottsága, sőt, maga a Miniszterelnökség is szükségesnek találta a rendelet egyes előírásainak újbóli megfontolását. A pénzügyminiszterhez intézett levelében a következőkre hívta fel a figyelmet:, A rendelet értelmében az 1000 forintnál magasabb havi illetményt élvező magánalkalmazottak illetmény-többletadójának mintájára többletadót fognak fizetni az 1000 forintot meghaladó jövedelmű magánalkalmazásban nem álló személyek is. A rendelet szerint ezen adó kulcsa megegyezik a magánalkalmazotti illetmény-többletadó kulcsával, vagyis a jövedelem 1000 forinton felüli részének első 1000 forintja után 275 forint, a további után 50, 75, illetve 100% jövedelem-többletadó fizetendő. A rendelet nem gondolt arra, hogy a magánalkalmazásban álló személyeket az illetmény-többletadón felül más közteher alkalmazotti járandóságai után nem terheli. Van ugyan az illetményeknek ezenkívül még 10 % illetményadója, ezt azonban a munkáltató fizeti. Ezzel szemben a jövedelemtöbblet-adó alanyait: kereskedőket, iparosokat, szabadpályán működő értelmiségi dolgozókat a jövedelem-többletadón kívül terheli az együttes kereseti és jövedelemadó, melynek kulcsa már eddig is rendkívül magas. Az adózók közterheit ezek szerint nem jövedelmük nagysága, hanem foglalkozásuk határozza meg. A magántisztviselőnél többet fizet a kereskedő és iparos, és legtöbbet az értelmiségi réteg: orvos, mérnök, ügyvéd, stb. A rendelet - olvasható továbbá a levélben - nem veszi figyelembe azt, hogy az önálló kereskedőnek, iparosnak, a legtöbb értelmiséginek, nincs biztosított munkahelye, nincs felmondási járandósága, nincs betegségi biztosítása, legtöbb esetben nincs nyugdíja. Még ezenfelül a kereskedőnek és iparosnak kockázatot is kell viselnie. A rendelet tehát a demokrácia egyik legnagyobb vívmányát, az egyenlő közteherviselés elvét veti félre." Rámutatott továbbá a Miniszterelnökség levele arra, hogy „a rendelet bürokratikus sablonizálásában az alkotó művészek és írók külön szempontjait sem veszi figyelembe. Amikor az egész ország a nehéz helyzetben lévő magyar művészet támogatására siet, mert életfeltételeik minimuma sincs biztosítva, a rendelet pld. egy féléven át igen súlyos, jórészt 50 %-os jövedelemtöbbletadóval rója meg azt a festőművészt, aki három évenkint egyszer rendez tárlatot, ezen elad néhány képet, van 10-15 ezer forint bevétele, de ebből esetleg két éven át kell megélnie. Nem veszi figyelembe, hogy egy műépítész szintén 2-3 évben egyszer kap egy nagyobb közmunkát, amelynek tervein esetleg egy álló évig dolgozott, és a kapott 20 ezer forint tiszteletdíj két
