Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

37. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: a csehszlovákiai deportálások olyan mértékben fokozódnak, hogy megfontolandónak tartja, nem kell-e gátat vetni a bevándorlásnak. Nyilvánvaló, hogy a csehszlovák kormány így akarja megoldani a problémáját, mert annyi magyart fog kényszeríteni áttelepülni, mint amennyit egy közvetlen tárgyaláson elérhetett volna. Ma már azoknak a száma, akiket be kell számolni az átvenni kötelezettek közé, 30 000-re tehető. Igen aggasztó a gömöri határrészen átnyomuló magyarság helyzete. A csehszlovák hatóságok biztatják őket az átszökésre. Véleménye szerint az átszököttek száma már akkora, hogy semmi esetre sem tehetünk eleget annak a kérésnek, hogy a csehszlovák egyezmény 5. §-ában ezeknek beszámításától elálljunk. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

40 38. [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát a házrészvénytársaságok és házszövetkezetek épületeinek társasházakká átalakításával kapcsolatos társulati adó- és illetékkedvezmény tárgyában kiadott 12 110/1946. ME sz. rendelet 1. §-a (4) bekezdésének módosítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

41 hetese elvileg biztosítva volna. Azt állítja, hogy ügyvédi irodáját már leépíti, alkalmaztatására figyelemmel." A 9590/1945. ME sz. r. (MK október 18., 154. sz.) a szocialista, antifasiszta és demokratikus magatartása miatt egyes személyeket ért hátrányok megszüntetéséről intézkedett. Lásd még e kötetben a [15] 164. sz. jkv. 84. és a [16] 165. sz. jkv. 67. napirendi pontját. 40 Előzményéről lásd e kötetben az [1] 150. sz. jkv. [34], továbbá a [9] 158. sz. jkv. 51. napirendi pontját és az ezekhez tartozó jegyzeteket. Előterjesztés ajegyzőkönyv mellett nem található. A beköltözési engedélyek tárgyában tartott értekezlet - olvasható a Miniszterelnökség egy menekültüggyel kapcsolatos iratában - olyan értelemben foglalt állást, hogy az ország túlnépesedésére és súlyos gazdasági helyzetére tekintettel beköltözési engedély adása általában ellenkezik az államérdekkel. Bizonyos engedékenységet „a csehszlovákiai magyarüldözések következtében szétszakított családok" esetében kívánt csak tenni. E tekintetben is tisztázni kívánta a csehszlovák politikai körökkel, hogy az így Magyarországra került családok beszámíttatnak-e a lakosságcsere-kvótába. Remélte, hogy a békekötés rendezni fogja az állampolgárság kérdését. Hangsúlyozta azonban, hogy a magyar kormány nem teheti ki magát annak, hogy a kérdés rendezéséig „a menekültek kategóriáját egy legálisan betelepített kategóriának minősítse, mert ez bizonyos jogfeladást jelentene nemzetközi vonatkozásban." Ennek megfelelően kérte a miniszterelnök a belügyminisztert a menekültek „beözönlésének" megakadályozására. (MOL-XLX-A-l-j-1947-XXVII/b-259.) A külügyminiszter feltehetőleg a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény 5. §-ára utalt. Lásd NF MT. JKV. 1946, [5] 88. sz. jkv. 15. napirendi pontjának mellékletét, illetve 92. jegyzetét. 41 A 197 972/1946. VII. PM sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy a 12 110/1945. ME sz. r-ben (MK 1946. január 17., 14. sz.) biztosított kedvezmény a házrészvénytársaságokat és házszövetkezeteket csak abban az esetben illette meg, ha a társasházzá alakulást legkésőbb 1946. június 30-ig, illetőleg a későbbi módosítás szerint 1946. december 31-ig végrehajtották. Az in-