Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

bármilyen jól végzik is követeink feladataikat, nem tudják a külföldi közvéleményt befolyásolni. Ez a vád a kiküldött politikusokkal szemben is fennáll. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

38 36. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: előterjeszti javaslatát dr. Krassó Dezső rehabilitálása tárgyában. [Rácz] Pénzügyminiszter: az előterjesztésben szereplő személy ügyvéd és így feltehető, hogy nagyobb jövedelme van, mint a javasolt állás közhivatali illetménye. Ennek folytán a 9590/1945. ME számú rendelet hatálya alá nem vonható. [Ries] Igazságügyminiszter: a rendeletet így nem lehet értelmezni, mert ha vissza akar lépni közszolgálatba, úgy tekintet nélkül a fennálló alkalmaztatási viszonyára, visszaveendő. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: ha az illető már külügyi szolgálatban volt, visszavétele kötelező, de ő nem kívánja újra alkalmazni. [Rácz]Pénzügyminiszter: csak az esetben kötelező a visszavétel, ha a mostani jövedelme nem éri el azt, amit az állam biztosítani tud neki. Javasolja ezt még egyszer megvizsgálni. [Gyöngyösi]Külügyminiszter: bejelenti, hogy előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

39 38 Az 592/1/1947. Küm sz. előterjesztésben foglalt adatok szerint dr. Kertész István (19041987) közhivatali pályáját 1926-ban kezdte, 1936-ban törvényszéki bírói rangot ért el. 1931-től a Külügyminisztériumban szervezett Vegyes Döntőbíróságok Mellett Működő Kormánymegbízottak Hivatalában teljesített szolgálatot. 1942 májusában a bukaresti követségen lett I. osztályú követségi titkár, 1943-ban a Külügyminisztérium politikai osztályán a békeelőkészítő referátumot vette át. Bár 1944. március 19. után visszatért a Kormánymegbízottak Hivatalába, ott titokban folytatta a béketárgyalásokon való részvétel előkészítését, októberi letartóztatásáig. A háború végét követően a magyar békeelőkészítés megszervezésével és irányításával bízták meg. 1945 októberében rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. A békekonferencia lezárása után a Külügyminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok főcsoportjának vezetője lett. 1947. március 17-től 1947. augusztus 26-áig volt a római követség vezetője. - Lásd még: NF MT. JKV. 1946, a [31] 114. sz. jkv. 33. napirendi pontját és 34. jegyzetét. 39 Ajegyzőkönyv mellett előterjesztés nem található. A SZDP iratai között szerepel az e tárgyra vonatkozó 9025/1946. 1. KüM sz., 1947. január 10-én és a 459/1947. 1. sz., január 27-én kelt előterjesztés. A két előterjesztés szerint dr. Krassó Dezső budapesti ügyvédet 1919. januárjában miniszteri segédtitkári címmel és jelleggel felruházott miniszteri fogalmazóvá nevezték ki a Külügyminisztériumba, majd 1920-ban elbocsátották állásából. A 459/1947. sz. előterjesztés szerint nevezett a német megszállás idején számos üldözöttet bújtatott, élelmezett, és iratokkal látott el. A miniszter az V. fizetési osztályba miniszteri tanácsossá való kinevezését javasolta. (PIL 283. f. 31. cs. 67. ő. e., 31-33.) - Aminiszter előterjesztéseit tartalmazó borítóíven a következő megjegyzés szerepel: „Csak akkor van értelme a rehabilitálásnak, ha a külügyminiszter tényleg fel akarja használni a külügyi szolgálatban. Ugyanis jelenleg ügyvéd és megél-