Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 31 32. Építés- és közmunkaügyi miniszter [képviseletében Bencsik Gyula államtitkár]: előterjeszti javaslatát dr. Kecső István miniszteri osztályfőnök időbeszámítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 32 33. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: előterjeszti javaslatát dr. Bartók László I. osztályú követségi tanácsos rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel való felruházása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 33 34. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: előterjeszti javaslatát a nemzetközi szervek és konferenciák ügyének a Külügyminisztérium hatáskörébe való utalása tárgyában. 34 31 Lakatos Miklósról lásd: DMB MT. JKV., 32. sz. jkv. 8. napirendi pontját és 4. jegyzetét. A 321/1947. EKM eln. sz. eló'terjesztés szerint 1945. november 15-én lemondott államtitkári állásáról, az Újjáépítési Minisztérium szerzó'déses alkalmazottja lett, illetve 1946. április 9-én miniszteri osztályfőnökké nevezték ki. Egészségi állapotának megromlása miatt tervezett nyugdíjazása esetére javasolta a miniszter nevezett szabadpályán eltöltött 19 évének a nyugdíjába való beszámítását. 32 Az ugyancsak 321/1947. ÉKM eln. sz. eló'terjesztés szerint dr. Kecső István (1905-?) 1928ban közgazdaságtudományi doktori címet szerezett. 1928-1932 között a Műegyetem Közgazdaságtudományi Karának közgazdaságtani és szociálpolitikai tanszékén teljesített szolgálatot, 1932-1942 között szerzó'déses, 1943. január 1-tól 1944. március 21-én történt lemondásáig esetenkénti véleményadó minó'ségben a Magyar Köztársaság című lap gazdaságpolitikai tanácsadója és publicistája volt. 1945 januárja és májusa között Szeged város közellátási hivatalánál dolgozott. 1945. május végén szolgálattételre az Újjáépítési Minisztériumba hívták be. 1945. novembertói miniszteri tanácsos, 1946. december végétói miniszteri osztályfőnök volt. A miniszter nevezett szabad pályán eltöltött idejéből 12 évnek a nyugdíjába való beszámítását kérte. 33 Az 518/1. 1947. Küm sz. eló'terjesztés szerint dr. Bartók László (1896-1963), 1919. március 20-án lépett külügyi szolgálatba, mint miniszteri fogalmazó. 1921-27 között a varsói, a prágai és a belgrádi követségen dolgozott. 1927-1935 között a pozsonyi konzulátus vezetője volt, 1935-1939 között Genfben a Népszövetség melletti állandó magyar képviselet ügyvivője, 1939-1943 között a zágrábi magyar főkonzulátus, majd az abból szervezett követség vezetője volt ügyvivői minó'ségben. 1944-ben a Sztójay-kormány nyugdíjazta, 1945. novemberében a Külügyminisztérium Svájcból szolgálattételre visszahívta. Abékeelőkészítő bizottság tagja lett. 1946-tól a bécsi magyar külképviselet vezetője volt. Ebből a tisztségéből 1947. július 5-én hívták vissza. Lásd még a [27] 176. sz. jkv. 12. napirendi pontját. Az osztrák-magyar diplomáciai kapcsolatok alakulásáról lásd GECSÉNYI (SZERK.), 2007, 123-124., 126. és 128-130. 34 Előzményéről lásd e kötetben az [1] 150. sz. jkv. [37], a [6] 155. sz. jkv. 15. és a [11] 160. sz. jkv. 21. napirendi pontját. Az 50/Bé. 1947. Küm. sz. előterjesztést e jkv. b) mellékleteként közöljük.
