Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

A Külügyminisztérium feladatkörét - a követségek és konzulátusok már említett létesítésén túl - próbálták pontosabban meghatározni. A tárca ve­zető' tisztviselői még 1946. november elején felhívták a miniszter figyelmét arra, hogy a szorosan vett külszolgálat megszervezésén túl a minisztérium­nak újból kézbe kell vennie minden területen a magyar állam nemzetközi reprezentálásának egységes irányítását. A nemzetközi szervezetekkel és külhatalmak képviselőivel való érintkezés koordinálásán kívül különösen szükségesnek jelezték a külkereskedelmi és gazdasági megbízottak tárgya­lásainak összehangolását a külpolitikai érdekekkel, és általában a külön­féle címeken történő hivatalos és félhivatalos külföldi utazások figyelemmel kísérését. 175 A külügyminiszter egyrészt annak szabályozását kezdeményez­te, hogy nemzetközi jellegű kongresszusok és gyűlések rendezéséhez előze­tesen kérjék ki a szervezők a tárca hozzájárulását, 176 másrészt javasolta szabályozni a nemzetközi szervezetek munkájában való magyar részvétel engedélyezését. 177 Mindezeknek megfelelően a Külügyminisztériumban lét­rehozták a Nemzetközi Kapcsolatok Csoportját, Osztályát, amelynek hatás­körébe utalták mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezetével és az annak alárendelt intézményekkel, szervekkel való kapcsolattartás ügyeit. Ennek a csoportnak, illetve osztálynak a feladatává tették mindazon nem­zetközi intézmények, szervezetek nyilvántartását, amelyeknek Magyarország vagy valamely hivatalos magyar kormányszerv tagjává vált, továbbá azokat a nemzetközi konferenciákat és értekezleteket, amelyekben Magyarország vagy valamely magyar kormányszerv részt vett. A Földművelésügyi tárca területén 1944 szeptemberével lényegében meg­szűnt az Országos Mezőgazdasági Kamara és az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, ezek mezőgazdasági érdekképviseleti feladatainak ellátására lét­rehozták az Országos Földművelésügyi Tanácsot és a földművelésügyi taná­csokat. 178 E szervek létesítésének kezdeményezésénél számításba vette ugyan a miniszter a Kisgazdapárt által sürgetett mezőgazdasági érdekképvisele­tekről szóló javaslatot (amely ügyében azonban, mint ismert, intézkedés nem történt), de ezek létrejöttéig is szükségesnek jelezte a demokratikus igények­nek megfelelő tanácsok működését, főleg a tervgazdálkodásra való áttérés előkészítése szempontjából. A földművelésügyi tanácsokban tagsága volt a Parasztszövetségnek, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsé­gének, a Földműves-szövetkezetek Országos Központjának és a Mezőgazda­sági Szövetkezeti Központnak, továbbá a szakigazgatás képviselőinek. A földreform befejezése érdekében szükségessé vált szervezeti kérdésekről szóló 1947: V. tc. megszűntette a megyei (fővárosi) földbirtokrendező taná­csokat és a községi földigénylő bizottságokat, ezek hatásköre a megyei (fő­városi) földhivatalokra szállt át. A megyei (fővárosi) földhivatalok, mint első­175 MOL XIX-J-l-u 1946 9/res MK-22. d. 176 Lásd a [6] 155. sz. jkv., és a [111 160. sz. jkv. 21. napirendi pontját. 177 Lásd a [12] 161. sz. jkv. 34. napirendi pontját és b) mellékletét. 178 Lásd a [3] 152. sz.jkv. 27. napirendi pontját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom