Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
fizetni, vagy csak azok, akik most kérik az iparjogosítványt? A maga részéről azt kéri, hogy újból nézzük meg ezt a kérdést s azokat, akiket jobban lehetne megterhelni, szorítsuk meg. A 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy a megállapított kiállítási díjakon felül a kereskedőt kötelezni nem szabad. Ajelenlegi közigazgatási illeték alóli mentesítéshez nem tud hozzájárulni. [Ries] Igazságügy miniszter: felhívja a figyelmet arra, hogy a székesfővárosi illeték is van, amely terheli az érdekelteket. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: hajlandó megfontolás tárgyává tenni az egyes tételeket, és le fogja tárgyalni a pénzügyminiszterrel. [Rácz] Pénzügyminiszter: tehát ha minisztériuma és a Kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium között megállapodás jön létre, úgy kiadásra kerülhet a rendelet. [Molnár] Népjóléti miniszter: ugyancsak illetékmentesség illeti meg a hadigondozottakat is. Kívánatos volna ezt ebben az esetben is alkalmazni. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: ha a hadigondozott ugyanazon jogokat kapja, mint a hadirokkant, aki önálló kisiparos, akkor méltánytalan jogot élvez. A tárgyalásokba folyjon be a népjóléti miniszter is és megállapodás után kiadható a rendelet. Minisztertanács az előterjesztést elvben elfogadta. A rendelet megjelentetése előtt a pénzügy- és népjóléti miniszterekkel letárgyalandó. 13 12. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: előterjeszti javaslatát dr. Lukovits Pál min. titkár és Kádár Lajos külkereskedelmi tanácsos németországi kiküldetése tárgyában. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: a kiküldendők közé dr. Ujházy László személyét kéri felvenni. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: szintén képviseltetni kívánja magát. [Bán] Iparügyi miniszter: őneki is ugyanez a kérése. 13 Előzményéről lásd a jelen kötet [7] 156. sz. jkv. 41. és a [9] 158. sz. jkv. 27. napirendi pontját. Az 50 207/1946 1/2. KSZM számú előterjesztés szerint a korábban kiadott 3300/1946. ME sz. r. (MK március 24., 69. sz.) adópengőben állapította meg azt az összeget, melyet a kereskedőknek, iparosoknak az iparrevízió során kiadott új iparjogosítvány kiállítási díja fejében fizetniük kellett. A forint bevezetésével azonban szükségessé vált ezeknek a díjaknak a forintértékben való megállapítása. Az előterjesztés jelezte, hogy az iparrevízióval kapcsolatos, az államháztartást terhelő kiadások maximálisan 370 000 forintot tettek ki, ezzel szemben 7-8 millió forintra becsülte azt az összeget, mely a módosító rendelet értelmében előirányzatnélküli bevételként volt várható. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelettervezet egy példánya, mely a kis- és nagykereskedők, nemesfémekkel foglalkozó bankok és értékpapír-kereskedők, illetve budapesti és törvényhatósági jogú vármegyei városok szerint differenciálva 20-tól 800,Ft-ig terjedő összegben állapította meg a kiállítási díjakat. - Lásd a 2130/1947. ME sz. r-t, MK február 19. 41. sz. Lásd még a [17] 166. sz. jkv. [58] napirendi pontját.
