Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

[Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: bejelenti, hogy a tárgysorozaton 1. sorszám alatt szereplő előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

39 [34] 33. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: előterjeszti javaslatát törvényhatósági állattenyésztési alapok részére 10 000 000 forint hitel folyósítása tárgyában. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: javasolja Gazdasági Főtanács elé utalni a kérdést. Minisztertanács az előterjesztést előzetes kivizsgálás és véleményezés végett a Gazdasági Főtanács elé utalta.

40 39 A Földművelésügyi Minisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapon 1. sorszám alatt a háborús események folytán gazdát cserélt egyes hasznos háziállatok marhalevéllel ellátása és az ország állatállományának fejlesztése tárgyában kibocsátott 7680/1945. (MK szeptember 20., 131. sz.) és az ennek kiegészítéséről szóló 5550/1946. ME sz. rendelet (MK május 21., 144. sz.) kiegészítése, illetőleg módosítása című tárgy szerepel. Előzményére lásd: DMB MT. JKV., a 48. sz. jkv. 24., és NF MT. JKV. 1946, a [24] 107. sz. jkv. 45. napirendi pontját. Ajegyzőkönyv mellett megtalálható a tárca 231 100/1946 II. r. sz. előterjesztése és a rendelet tervezete. Az előterjesztés a nyugatra kihurcolt hasznos háziállatok, főleg lovak nagyobb mérvű visszahozatalának megindulásával kapcsolatban tartotta szükségesnek a korábbi rendeletek hatályának ezekre az állatokra való kiterjesztését, mivel az említett rendelkezések a katonai alakulatok, illetőleg az alakulatok tagjai által az ország területén belül birtokba vett, továbbá a gazdátlan állatokra vonatkoztak; nem vették figyelembe az állattenyésztés érdekeit; és a birtokperek kérdését sem szabályozták. A kérdést a következő minisztertanácsi üléseken ismételten napirendre tűzték (lásd: a [12] 161. sz. jkv. 97., a [16] 165. sz. jkv. 51., a [17] 166. sz. jkv. 37. napirendi pontját), de mindanynyiszor levették a napirendről. Végül a következő kormány (Dinnyés Lajos kormánya) adta ki a rendeletet. Lásd: DL MT. JKV., a [11] 191. sz.jkv. [49] napirendi pontját és a 9040/1947. Korm. sz. r.-et, MK RT július 26., 168. sz. 40 A 30 192/1947. II. 1. FM sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy a háborús események folytán az állatállomány, főleg az apaállat-állomány megfogyatkozott. A köztenyészetben, mint állította 2302 db tenyészbika, 2753 db tenyészkan és 587 db tenyészkos hiánya állt elő, az anyaállomány egyharmada pedig a szaporulat és a termelés szempontjától kiesett. Jelezte, hogy az 1908: XLIII. és az 1940: XIII. tc. által biztosított törvényhatósági állattenyésztési alapok kimerültek. Ezért elsősorban az apaállat-hiány megszüntetése céljából a törvényhatóságok részére összesen 10 millió forint állami hitel engedélyezését kérte. A GF a kérés elbírálása céljából sürgős tájékoztatást kért a földművelésügyi és a pénzügyminisztertől, majd a következő határozatot hozta: „a törvényhatósági állattenyésztési alapok részére - az alapok költségvetési, pénzügyi helyzete és hitelképessége pontos ismeretének hiányában - az igényelt 10 millió Ft helyett 3 millió Ft államkölcsön engedélyezését véleményezi a közületek támogatási alapja, vagy az alap állami támogatására előirányzott hitel, esetleg az önkormányzatok adórészesedésének csökkentéséből várható bevételi többlet terhére. A kedvezőbb háztartási helyzetben lévő önkormányzatok állattenyésztési alapjai részére államkölcsön nem folyósítható, ezeknek az alapoknak szükségletét az illető önkormányzatoknak kell fedezniök. Az állami kölcsönben elsősorban az állatállomány szempontjából legjobban rászoruló törvényhatósági állattenyésztési alapok részesülhetnek. Az államkölcsön kamatmentes és azt az ala-