Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
A [10] 159. sz. jkv. c) melléklete az [56] napirendi ponthoz. A békeszerződés-tervezeten eszközölt változtatások a magyar békeszerződésben 60 A változásokat kék aláhúzással jelöltem a csatolt békeszerződésben, a nem stiláris lényeges változtatásokat oldalt zöld ceruzával. A lényeges változtatások a következők: A bevezetésbe a Szövetséges Hatalmak és Magyarország között megkötendőbékét jellemző jelzők közé, - az ausztráliai delegátus Párizsban elhangzott javaslatára, - bevették az „igazság elveinek megfelelő" jelzőt. Az I. rész „Magyar határok" című fejezetének első cikkébe új szövegként a 4. ponthoz a következő szöveg vétetett fel: (c) Magyarország átadja Csehszlovákiának Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsún községeket kataszteri területükkel együtt a jelen Szerződéshez csatolt l.(a) számú térkép megjelölésének megfelelően. Ehhez képest a csehszlovák határ ebben a szektorban a következőképpen állapíttatik meg: Az Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia között 1938. január 1-én fennállott közös határponttól kezdődően a jelenlegi magyar-osztrák határ osztrák-csehszlovák határ lesz a 134-es magassági ponttól (3 és fél km-re északnyugatra a rajkai templomtól), délre kb. 500 m-re megállapított pontig, amely pont lesz ezentúl a három fentnevezett ország közös határpontja; innen az új határ Csehszlovákia és Magyarország között a Rajka község északi katasztrális határa mentén keleti irányba, megy a Duna jobb partjához és ezt a 128-as gazdasági ponttól (Rajka község templomától 3 és fél km-re keletre) körülbelül 2 km-re északra éri el, ahol az új határ a Duna főhajózási ágánál csatlakozik az 1938. jan. 1-i csehszlovák-magyar határhoz; a rajkai gát és zsilip magyar terület marad. (d) A Magyarország és Csehszlovákia között az előbbi szakaszban megállapított határ pontos vonalát a helyszínen kell, megállapítsa a két érdekelt kormány kiküldötteiből megalakítandó határmegállapító bizottság. A bizottság munkáját a jelen Szerződés jogerőre emelkedésétől számított két hónapon belül be kell fejezze. (e) Amennyiben kétoldalú megegyezés nem jön létre Magyarország és Csehszlovákia között az átadott terület lakosságának Magyarországra való transzferálására, Csehszlovákia ezek számára garantálja a teljes emberi és polgári jogokat. Az 1946. február 27-én létrejött csehszlovák-magyar egyezményben 61 60 A békeszerződés végleges, hiteles szövegét Lásd: NGY IROMÁNYOK 1945-1949, III. köt. 180. sz. A korábbi tervezethez képest a Külügyminiszterek Tanácsa által eszközölt változtatásokról a Miniszterelnökség illetékes tisztviselője által készített „gyors fordítás" (lásd az [56] napirendi pont jegyzetét) értelemszerűen nem egyezik szó szerint a békeszerződés hivatalos szövegében foglaltakkal. 61 Lásd TZ MT. JKV., [16] 83. sz. jkv. 30. napirendi pontját és d) mellékletét, valamint NF MT. JKV. 1946, [5] 88. sz.jkv. 15. napirendi pontját és a) mellékletét. A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt 1946: XV. tc.-ként iktatták a magyar törvények közé.
