Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
A [10] 159. sz.jkv. a) melléklete a 35. napirendi ponthoz. [Békéscsaba megyei város törvényhatósági jogú várossá alakítása] Magyar belügyminiszter Szám: 184 268/1946. III/3. Előterjesztés a Minisztertanácshoz Békéscsaba m. városnak törvényhatósági jogú várossá alakításáról az 1886: XXII. tc. 150. §-a alapján törvényjavaslatot kívánok a törvényhozás elé terjeszteni. Kérem a t. Minisztertanácsot, hogy a mellékelt törvényjavaslat benyújtására a felhatalmazást az alábbi indokaim alapján megadni szíveskedjék. Indokolás: Törvényhozásunk legutóbb - közel 35 évi nyugvás után - 1942. évben foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy városaink közül melyek azok, amelyek kinőttek már a vármegye gyámkodása alól és kulturális, valamint gazdasági fejlettségük következtében a törvényhatósági városok önállóbb életét folytatva megfeleljenek az azzal járó magasabb követelményeknek. Törvényhozásunk az akkori háborús viszonyok között különleges szempontoktól vezetve - bár a törvényhatósági önállóságnak adottságai és előfeltételei legalábbis részben - Nyíregyháza, Békéscsaba, Szolnok, Eger, Nagykanizsa m. városoknál is fennforognak, mégis csak Kaposvár és Szombathely m. várost találta olyannak, amelyek a megyei városi kereteiből kinőttek és közművelődési, közgazdasági jelentőségüknél fogva érettekké váltak a törvényhatósági jogú várossá való átalakulásra. Már az 1942: XXIII. tc. indokolása megállapította, hogy a m. városoknak a lélekszám figyelembevételével összeállított sorában Szombathelyt Nyíregyháza és Békéscsaba m. városok, Kaposvárt pedig még Szolnok m. város is megelőzi. Megyei városoknak törvényhatósági jogú várossá alakítását, és ezáltal a vármegye felügyeleti jogköréből való kivételét általában a népességi, kulturális és közgazdasági jelentőségük teszik időszerűvé. Az adott esetben tehát vizsgálat tárgyává kellett tennem, hogy Békéscsaba m. város az említett szempontoknak megfelel-e és ezáltal elég erős lesz-e arra, hogy a vármegye segítsége nélkül az önkormányzati jogait a törvények korlátai között érvényesíteni tudja. Vizsgálat tárgyává kellett tennem egyúttal azt is, hogy az átalakítás pénzügyi téren a vármegye és város háztartási helyzetére milyen kihatással lesz. Az idevonatkozó részletes indokaimat a törvényjavaslat indokolása tartalmazza.
