Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[57] 56. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: felhívást kíván kiadni, melyet a pártok vezetői aláírásával akar publikálni. Az egyes községek ugyanis határozatot hoznak a kormány által megvásárolt és központi raktárakban elhelyezett gabonák kiadásának megtagadására. A közellátási felügyelőt tettlegesen bántalmazták és eltávolították. A kormány közösen bocsásson ki egy olyan felhatalmazást, hogy akik pedig mint vezetők vagy magánosok, ilyen magatartást tanúsítanak, azok a demokrácia ellen vétenek, és a párt ezeket magukból kiközösítettnek tekinti [sic!]. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 57 [58] 57. [Nagy] Miniszterelnök: megdöbbenéssel állapítja meg, hogy ebben az ocsmány összeesküvésben nincs semmi sajtódiszkréció. Felkéri a belügyminisztert, hívassa magához a sajtó képviselőit és közölje velük, hogy milyen irányban szabad a kérdéssel foglalkozni. [Gyöngyösi]Külügyminiszter: örömmel állapítja meg, hogy a külügyi tisztviselők neveit nem hozta le a sajtó. Különben szabad kalandozás folyik a kérdés körül. Bizonyos mértékig szabályozni kell. [Ries] Igazságügyminiszter: itt két szempont van, a nyomozás érdeke és a sajtószabadság érdeke. A belügyminiszter bízza meg egy főtisztviselőjét, aki állandóan és naponta tájékoztassa a sajtót a nyomozások eredményéről, s ezeket az adatokat azután úgy írhassák meg a lapok, ahogy akarják. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 58 57 Ismereteink szerint nem jelent meg felhívás a közellátásügyi miniszter által javasolt formában és tártaimmal. 1947 május 8-ai keltezéssel azonban megjelent a kormánykoalícióban részt vevó' négy párt vezetőinek aláírásával egy felhívás, amelyben a közellátásügyi miniszter által kiadott új begyűjtési rendelet végrehajtását kérték a parasztságtól, és vidéki szervezeteiket is felszólították a helyi hatóságok támogatására ez irányú munkájukban. Lásd a [22] 171. sz. jkv. b) mellékletét. 58 1947. január 5-én a Belügyminisztérium hivatalos közleményt adott ki a köztársaság és a demokratikus állami rendszer erőszakos úton való megdöntésére, a Horthy-rendszer visszaállítására irányuló összeesküvés leleplezéséről. (Szabad Nép, 1947. január 5. Köztársaság ellenes összeesküvés) A koncepciós perről részletesen lásd CSICSERY-RÖNAY-CSERENYEY, 1998. Az úgynevezett összeesküvési ügyben vád alá helyezett héttagú vezetőségéből két személynek, Arany Bálintnak és Saláta Kálmánnak volt szoros kapcsolata a Kisgazdapárttal. Arany Bálint (1901-1987) mérnök, a Kisgazdapárt szervezési osztályának vezetője, Saláta Kálmán (1917-1958) közgazdász, nemzetgyűlési képviselő, a párt Országos Intéző Bizottságának tagja volt. (Lásd: NF MT. JKV. 1946, a [20] 103. sz. jkv. [2] napirendi pontjához fűzött 18. jegyzetet.) A belügyi közlemény szerint az összeesküvést a Magyar Közösség nevű titkos társaság szervezte. A Magyar Közösséget - pontosabban Magyar Testvéri Közösséget - főleg a nemzeti érzésükben is sértett, Erdélyből áttelepült értelmiségiek hozták létre, 1925-ben. Céljuk az volt, hogy az ország politikai, gazdasági életében a magyar származásúak vezetését elősegítsék. Ilyen alapon a háború során és azt megelőzően részt vettek a német befolyás erősödését ellensúlyozó mozgalomban. 1945 után a Honszeretet nevű Szervezetben tömörültek, kiadták a Magyar Élet című lapot. A szervezetnek mintegy 3000 tagja volt. (Kiss, 1969, 190.)
