Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[49] 48. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: előterjeszti javaslatát a földreform során kiosztatlanul maradt parlagterületek hasznosítására a földmívelésügyi tárca 2. Mezőgazdaság termelés cím keretében 3 000 000 forint előirányzat-nélküli kiadás engedélyezése tárgyában. Minisztertanács hárommillió forint előirányzat-nélküli kiadást engedélyezett a földreform során kiosztatlanul maradt parlagterületek hasznosítására. 49 [50] 49. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: ezzel kapcsolatban bejelenti, hogy az Országos Földbirtokrendezési Tanács bizonyos szabálytalanságok felülvizsgálatára háromtagú bizottságot küldött ki Mezőtúrra. Nyolc napon át a vizsgálatok rendesen tartottak, a kilencedik napon a tömeg megszurkálta és megverte a hivatalos kiküldötteket. Végig az utcán rugdosták egészen az állomásig, ahol vasúti kocsikba rakták őket. Ezen hosszú út alatt valószínű, hogy rendőrközegek is látták ezt az atrocitást, de senki nem lépett közbe megvédésükre. A belügyminiszterhez át fogja tenni az összes adatokat és kéri, hogy hatósági közeg elleni eljárás bűntette miatt az eljárás indíttassák meg. A rendőrök nagyon passzívan viselkedtek. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 50 49 42 952/1946. sz. előterjesztésében előadta a földművelésügyi miniszter, hogy a földbirtokreform során kiosztásra nem került 100 000 katasztrális hold megművelését elsőrendű gazdasági feladatnak tekinti. A területet főleg ipari növényekkel és gabonával szándékozott bevettetni. A termelést magának a minisztériumnak és az alája rendelt szervezetek útján kívánta intézni, a munkaerő szükségletet pedig főleg részes műveléssel tervezte megoldani. A szükséges vetőmagot részben a termeltető vállalatokkal szerződéses alapon, kisebb részben vásárlás útján tervezte biztosítani. Erre a feladatra kért háromhavi részletben 3 millió előirányzat nélküli hitelt. Jelezte, hogy ennek ellenében mintegy 20 millió Ft előirányzat nélküli bevétel remélhető. A GF a javaslatot már korábban jóváhagyta (MOL XTX-A-10. Stab. XXTV. 1946. december 17., 6. pont). 50 1946. december 14-én az Országos Földbirtokrendező Tanács háromtagú bizottsága érkezett Mezőtúrra a földhözjuttatottak körében támadt nyugtalanság kivizsgálására. A bizottság több esetben a volt földbirtokosok javára döntött, ami fokozta a helyi lakosság elégedetlenségét. 1947. január 11-én nagyobb számú földigénylő, illetve fóldjuttatást váró paraszt jelent meg a bizottság - egyébként nyilvános - tárgyalásán, személyesen kívántak meggyőződni a döntések jogosságáról, bele akartak tekinteni az iratokba. Szóváltásra került sor, amelynek végén az elégedetlenkedők távozásra szólították fel a bizottság tagjait, s fenyegetésekkel visszaküldték őket Budapestre. Az események alakulásában - érezhetően - része volt a paraszti baloldalnak és a helyi kommunista pártszervezetnek. A Kisgazdapárt - mint Bárányos Károly szavaiból is kitűnik - az Országos Földbirtokrendező Tanács, illetve kiküldöttei védelmében lépett fel. Az eseményről lásd: Mezőtúri Néplap január 17., Hódos János: Földet vissza nem adunk c. vezércikkét, illetve a Magyar Nemzet 1947. január 18-i számában megjelent „Mezőtúri népítélet bordatöréssel és rablással" című cikkét. Több hasonló esetet említ: DONÁTH, 1969, 185-334.
