Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

és intézésében - a jogi szabályozástól függetlenül - meghatározó szerepet játszott a Gazdasági Fó'tanács főtitkára, Vas Zoltán is. AHazahozatali Kormánybiztosság vezetőjét, Miliők Sándor szociáldemok­rata miniszterelnökségi államtitkárt 1947. április 24-én felmentették, de feladatát ellátta még május 31-éig. 135 A kormánybiztosság feladatkörét a Belügyminisztérium vette át. A Miniszterelnökséghez tartozó Áttelepítési Kormánybiztosság vezetőjét a parasztpárti Jócsik Lajost 1947. március 31-én felmentették. Jócsik Lajos egyébként a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium politikai állam­titkára volt s ez utóbbi feladatkörét 1949-ig ellátta. A kormánybiztosi fel­adatok átmeneti irányítására helyettese, dr. Bolya Lajos államügyész kapott megbízást. A kormánybiztosság vezetőjévé dr. Hajdú Istvánt, a Földművelés­ügyi Minisztérium osztályfőnökét, egyben az Országos Földhivatal vezetőjét nevezték ki, azzal a megbízatással, hogy az áttelepítési feladatokat fokoza­tosan olvassza be az Országos Földhivatal hatáskörébe. Erre azonban csak később, a lakosságcsere lezárása után, 1949-ben került sor. 136 A külföldre hurcolt javak hazahozatalával kapcsolatos kormánybiztosi teendőket Nyárádi Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár, későbbi pénz­ügyminiszter látta el. Az Építés- és Közmunkaügyi Minisztériumhoz kinevezték adminisztratív államtitkárrá a parasztpárti Borbíró Virgilt. Ugyancsak az Építés- és Köz­munkaügyi Minisztériumhoz kapott kinevezést a szociáldemokrata Vas-Wit­teg Miklós, és adminisztratív államtitkári címet a kommunista Lakatos Miklós. 137 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnál is több államtitkári kineve­zés történt, így a Népjóléti Minisztériumból áthelyezték Zsebők Zoltán pa­a Jóvátételi Hivatal vezetője. A fordulat éve után is jelentős közéleti tisztségeket töltött be. Lásd e kötet [23] 172. sz. jkv. 2. napirendi pontját. 135 Miliők Sándorról lásd NF MT. JKV. 1946, Bevezetésének 18. jegyzetét és a jelen kötet [22] 171. sz.jkv. 87. és a [24] 173. sz. jkv. 6. napirendi pontját. 136 Jócsik Lajosról lásd NF MT. JKV. 1946, Bevezetés 22., felmentéséről a jelen kötet [21] 170. sz. jkv. [4] napirendi pontját. - Dr. Hajdú Istvánról lásd DL MT. JKV., [4] 184. sz. jkv. 15. napi­rendi pontját és 16. sz. jegyzetét; kormánybiztosi kinevezéséről: a [22] 171. sz. jkv. 9. napiren­di pontját.. 137 Borbíró [Bíerbauer] Virgil (1893-1956) építész, tanulmányait külföldön végezte. Több jeles középület tervezője. 1928-1942 között az általa alapított Tér és forma c. folyóirat szer­kesztője. AII. világháború után a Nemzeti Parasztpárt tagja lett. 1945 májusától a Fővárosi Közmunkák Tanácsának meghívott szakértője volt. Ebben a minőségében megszervezte az Építésügyi Kormánybiztosság kirendeltségeit, és részt vett a nagy-budapesti rendezési tervek előkészítésében. 1947. március 31-től 1949 júniusáig volt közigazgatási államtitkár, ezt köve­tően a Műszaki Egyetem tanára. Lásd a [20] 169. sz. jkv. 7. napirendi pontját. - Vas-Witteg Miklós (1895-1975) géplakatos, szakszervezeti vezető, szociáldemokrata politikus. Az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium politikai államtitkári tisztségét 1947. május 3-ától 1947 novem­beréig töltötte be. Pártjából - a két munkáspárt egyesülését ellenző álláspontja miatt - 1948 márciusában kizárták. Lásd NF MT. JKV. 1946, [59] 142. sz. jkv 20. napirendi pontját és 19. jegyzetét, valamint a jelen kötet [24] 173. sz. jkv. 3. napirendi pontját. - Lakatos Miklósról (1904-1965) lásd NF MT. JKV. 1946, [5] 88. sz. jkv. [32] és a jelen kötet [28] 177. sz. jkv. [48]. napirendi pontját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom