Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
kiadványok e havi számához szükséges, ami figyelemmel a közelgő békeszerződésre, fontos hírszolgálati érdek. Minisztertanács az Új Magyarország című hetilap idegen nyelvű kiadványainak támogatására ötvenezer forint folyósítását engedélyezte. 87 77. [Erőss János] Közellátásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát malomellenőri szervezet kibővítése tárgyában. A meglévő 65 malomellenőri állást 300-ra kívánja felemelni, mert a meglévő létszámmal a malmoknak csak 25 %-át tudta ellenőriztetni. A vámőrlési díjakat leszállítaná száz kilogrammonkint 15-20 fillérrel, és ebből fedezné a szükségletet. Egy malomellenőrnek kb. 10-15 kisebb üzemet kell felülvizsgálnia, a nagyobb malmokat egy ellenőr figyeli. Ha a javaslat nem nyerne elfogadást, a feketézés még jobban kivirágzana, hiszen eddig is a vámőrlésnek több mint 85 %-a elmaradt, elmennek a kis malmokhoz őröltetni, ahol nincs olyan nagy ellenőrzés, és nem kell olyan nagy őrlési díjat, azaz vámot fizetni. Ennek következménye volt az, hogy 1799 bűnvádi eljárás indult és bírsággal sújtottak több malmot, de ez még mindég nem hozza be az elfeketézett lisztet. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 88 87 A kormány egyébként a centenáriumi ünnepségek előkészítésére, szervezésére és lebonyolítására önálló szervezeti egységet hozott létre, amely előbb a Tájékoztatásügyi Minisztérium, majd 1947 végétől a Miniszterelnökség keretében működött. Iratanyaga a Miniszterelnökség fondjában önálló állagként található (jelzete: MOL XIX-A-l-o). A Centenáriumi csoport ezen iratanyagában a fenti előterjesztés, a törvényjavaslat és a Történelmi Emlékbizottság működésével kapcsolatos iratok megtalálhatók. Előzményéről lásd e kötetben a [3] 152. sz. jkv. 9. napirendi pontját és jegyzetét. 88 A közellátásügyi miniszter 500 596/1946. V. sz. előterjesztésében előadta, hogy a malmok ellenőrzését a Pénzügyminisztérium forgalmi adóellenőrei, a Belügyminisztérium gazdasági rendészeti osztályának tisztviselői és a Közellátásügyi Minisztérium malomellenőrei végzik. Megállapította, hogy a 2244 malomhoz 1763 darálóhoz, 36 cseretelephez és 820 olajütőhöz, összesen 4863 üzemhez képest a malomellenőrök létszáma - a jegyzőkönyvben szereplő 65-tel szemben itt 90 fő szerepel - nem volt elegendő, ezért javasolta számuk 300 főre való felemelését. Előadta, hogy a napi 500 q őrlőképességnél nagyobb üzemeknél egy-egy állandó ellenőr alkalmazása szükséges, míg a kisebb malmok esetében 10-15 üzemet bízna egy ellenőrre. Jelezte, hogy az ellenőrző szervezetet főellenőrök felügyelete alá kívánja helyezni. A 210 új ellenőr fizetését rendkívüli hitel igénybevételével, vagy a malmok hozzájárulásából kívánta biztosítani. Az utóbbi esetben a vámőrlő malmok részére a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ útján tartalékolt összegeket tervezte igénybe venni; továbbá 100 kg-ként 15-20 fillérrel kívánta csökkenteni a kereskedelmi őrlés díját, illetve az ennek megfelelő összeget a gabonaárak ugyanilyen mértékű felemelésével tervezte automatikusan beszedni. Utalt végül arra, hogy a malomellenőrök számának felemelésével már korábban is foglalkozott a minisztertanács (NF MT. JKV. 1946, [65] 148. sz.jkv. 35. napirendi pont), de akkor úgy döntöttek, hogy a malomiparra vonatkozó politikai tárgyalások lezárásáig ezt függőben kell tartani. Rámutatott ezzel szemben arra, hogy a malomellenőrzés teljesen független a malomipar államosításától, másrészt viszont, hogy a várható gabonabevétel nagyobb részét kitevő vámdézsma beszedése csak hatékony ellenőrzéssel biztosítható. A GF korábban jóváhagyta a malomellenőrök létszámának 90-ről 250 főre való felemelését,