Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát az Áttelepítési Kormánybiztosságnál számvevőség megszervezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 80 69. [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát Sal István ny. pénzügyminiszteri számvevőségi tanácsos besorolása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 81 a gazdasági együttműködés pedig nehezen újult meg. Súlyos kérdésként jelezte továbbá azt is, miként alakul a jövőben a pénzintézet részvényállományi tulajdonának a kérdése. Feltételezte, hogy ezek a kérdések kapcsolatba kerülhetnek az olasz jóvátételi kötelezettségekkel is, és így a pénzintézet tisztázatlan helyzetének végleges rendezése a békekötésen és az azt követő nemzetközi tárgyalásokon fog eldőlni. Megemlítette, hogy a pénzintézet, bár vagyonkimutatása szerint több millió forinttal rendelkezett, alkalmazottait, adóit és egyéb terheit nem tudta fizetni. Úgy látta, hogy mivel a pénzintézet további fenntartásának, vagy kényszerfelszámolásának a kérdése csak néhány hónap múlva dőlhet el, szociális szempontokra tekintettel indokolt, ha helyzetén, kölcsön folyósítása révén, a magyar állam átsegíti. Ezért a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság hozzájárulása alapján javasolta, hogy a pénzintézet, a Magyar Szavatossági Bank útján 12 000 forint összegű visszleszámítási hitelt vehessen igénybe. Tekintettel azonban arra, hogy a hitel fedezetéül szolgáló vagyontárgyak tulajdonjoga az olasz jóvátételi kötelezettségekkel kapcsolatosan esetleg a Szovjetunióra száll át, mely ténnyel a Magyar Szavatossági Bank kielégítési alapját is igénybe vennék, szükségesnek találta az állami kezességvállalást. Bejelentette, hogy a jövőben várhatóan ismét jelentős olasz-magyar gazdasági kapcsolatokra tekintettel, az ügy sürgőssége miatt már el is vállalta a készfizetői kezességet. Elvállalta továbbá a pénzintézetnek korábban folyósított, a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság hozzájárulása alapján további 3 hónapra prolongált 220 000 forint összegű visszleszámítási hitelével kapcsolatban is a készfizetői kezességet. Kérte ennek jóváhagyását. Megemlítjük, hogy a GF iratai között található feljegyzés szerint a Magyar Olasz Bank 400 000 db. részvényéből 80 % olasz, 20 000 db. a Szentszék, 17 000 db. angol tulajdonban volt. A pénzügyminiszter egyébként a GF egy további ülésén bejelentette, hogy szovjet részről igényt támasztottak a Bankot illetően. (MOL XIX-A-10. Stab. XXX. ülés, 1947. február 4., 28. pontjához tartozó 1176/1947. sz. irat, valamint uo. a XXXII. ülés, 1947. február 18., 21. pont.) A Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottságról lásd: NF MT. JKV. 1946, a [37] 120. sz. jkv. 27.és a [65] 148. sz. jkv. 51. napirendi pontját. 80 A pénzügyminiszter 203 739/1946. XVII. sz. előterjesztésében a csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény végrehajtására felállított Áttelepítési Kormánybiztosság számviteli és ellenőrzési teendőinek ellátására javasolta a kormánybiztosság mellett működő számvevőség megszervezését. A számvevőség vezetésével dr. Farkass-Jablánczy Ferenc fővárosi számszéki nyugalmazott igazgatót, nyugalmazott miniszteri osztályfőnököt kívánta megbízni. Kérte a számvevőséghez a Miniszterelnökségtől egy számvevőségi tisztviselő, a kormánybiztosságtól pedig három tisztviselő átrendelését. 81 A 99 681/1946. XVII. PM sz. előterjesztés javasolta az 1919 után letartóztatott, majd felmentése után három év múlva nyugdíjazott Sal István volt pénzügyminiszteri számvevőségi tanácsos szolgálati idejének 40 évben való megállapítását és a VII. fizetési osztály 2. fokozata szerinti nyugdíjának engedélyezését.
