Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát a költségvetésileg biztosított egyetemi és főiskolai segédtanszemélyzet[i] állások azonnali betöltése tárgyában. (145 605/2946. szám.) [Rácz] Pénzügyminiszter: ezt az előterjesztést is kéri függőben tartani és vele letárgyalni. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: a pénzügyminiszter előzetesen hozzájárult. Minisztertanács az előterjesztéshez elvileg hozzájárult azzal, hogy a részletek a pénzügyminiszterrel véglegezendők. 51 44. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát dr. Beznák Aladár egyetemi magántanár, a tihanyi Biológiai Kutató Intézet igazgatójának az egyetemi nyilvános rendes tanári címmel leendő kitüntetése tárgyában. [Ries] Igazságügy miniszter: ellenzi a címadományozást. Nevezett azért mondott le annakidején az egyetemi tanári székéről, mert nem érzett közösséget a demokráciával. Amíg nem volt demokrácia, addig Beznák a legkiválóbb demokrata volt és most egyszerre irányt változtatott. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: azért mondott le, mert nem tölthette be egyszerre a tihanyi Biológiai Intézet igazgatói állását és az egyetemi tanári széket. [Ries] Igazságügy miniszter: javasolja, hogy a kérdés tisztázásáig vegye le a vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatát a napirendről. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: bejelenti, hogy javaslatát leveszi a napirendről. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 52 51 Az előterjesztés rámutatott arra, hogy az egyetemek és főiskolák segéd-tanszemélyzeti állásai közül azok, amelyek a B-listázásról szóló 5000/1946. ME sz. r. (MK május 19., 113. sz.) következtében ürültek meg, az újabb állami és önkormányzati alkalmazottak felvételének tilalmáról szóló 8100/1946. ME sz. r. (MK július 17., 159. sz.) alapján nem voltak betölthetők, ami az egyetemi oktatást nagymértékben megnehezítette. Egyes tanszékek segédszemélyzet nélkül maradtak. Elsősorban tudománypolitikai szempontokra figyelemmel kérte a költségvetésileg biztosított segéd-tanszemélyzeti állások azonnali betöltésének lehetővé tételét. 52 A 134 495/1946. VKM VI. ü. o. sz. előterjesztés szerint dr. Beznák Aladár (1901-1959) 1925-ben szerzett orvostudományi doktori oklevelet, 1925-től 1927-ig Rockefeller ösztöndíjjal Londonban és Cambridge-ben az egyetemen dolgozott. 1930-tól 1932-ig tanársegédi minőségben - a professzor külföldi távolléte miatt - önállóan vezette a Debreceni Tudományegyetem élettani intézetét. Magántanári képesítést szerzett. 1932-tól 1935-ig a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán működött, 1935-ben az élettani tanszék egyetemi nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1946-ban a tihanyi Biológiai Kutatóintézet igazgatója lett. A miniszter a Budapesti Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává való ismételt kinevezését javasolta. 1948-tól Svédországban élt, 1954-tól Kanadában az ottawai élettani intézet igazgatója volt.
