Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

kúriájába tartozó tíz bankhoz kiküldött biztosok útján valósítják meg ezek állami ellenőrzését.

89 Az 1947. június l-jén, tehát már a Dinnyés-kormány idején megjelent rendelet többek között kimondta, hogy a miniszteri biztosnakjogában áll részt venni a pénzintézet közgyűlésén, igazgatósági, végrehajtó-bizottsági és ügyvezetőségi ülésein. Óvást emelhetett a miniszteri biztos a pénzintézet bármely olyan ügylete ellen, amely közérdekű feladatainak folyamatos ellátását, illetőleg vagyonállapotának épségben tartását veszélyeztette. Elrendelte a tárca a pénzintézetek leltárának elkészítését és azt, hogy a természetes és jogi személyek - a Magyarországon teleppel rendelkező külföldi cégek is - kötelesek bejelenteni a Pénzintézeti Központnak a tíz megjelölt legfontosabb pénzintézet által kibocsátott részvényeiket. Mindez teljesen egyértelműen a pénzintézetek államosításának az előkészítését, illetve a hároméves terv pénzügyi alapjainak biztosítását szolgálta. A tervgazdálkodás bevezetésének szükségessége azonban érdekes módon először nem a munkáspártok, hanem a Kisgazdapárt részéről merült fel. Rácz Jenő már 1946 februárjában javasolta, hogy a pártok közösen dolgozzanak ki egy hosszabb időre szóló, a gazdasági élet irányításának minden fontosabb problémáját magában foglaló programot. Célja az volt, hogy kiküszöbölje a koalíciós pártok gazdaság- és szociálpolitikai rivalizálását, egymásnak gyakran ellentmondó követeléseit, és a fő feladatokra összpontosítsa a figyelmet.

90 A Kommunista Párt által 1946 őszén megfogalmazott hároméves gazdasági tervnek viszont már egészen más célkitűzései voltak. A koalíciós pártok együttműködésének biztosítása helyett a polgári, a kapitalista irányzatot képviselő erők háttérbeszorítása, a szovjet példa követése, a magyar társadalom szovjet mintára történő átszervezésének igénye került előtérbe. A nagyvonalúnak ígérkező terv megvalósításához azonban - a magyar gazdaság pénzügyi forrásainak kifacsarása ellenére - jórészt hiányoztak az anyagi eszközök. Ezen a ponton találkoztak az állami hatalmat fokozatosan birtokába vevő Magyar Kommunista Párt és az országot megszállva tartó egyre nagyobb gazdasági követelményekkel fellépő Szovjetunió egymást kisegítő érdekei. Feltehetőleg a hároméves terv anyagi szükségleteire, a magyar társadalom bolsevik jellegű átalakítására tekintettel engedett 1947 második felében a moszkvai gazdasági tárgyalásokon, majd a későbbiekben is a szovjet fél a korábbiakban megfogalmazott, a háborús jóvátétel megduplázásátjelentő követeléseiből. Ez vetette meg az ország átalakításának, az ún. népi demokratikus rendszernek az alapjait.

91 89 Lásd a [27] 176. sz. jkv. 70., és a [30] 179. sz.jkv. [41] napirendi pontját. 90 FORRÁSOK, IX., 383-387. 91 Lásd DL MT. JKV., [20] 200. sz. jkv. 81. napirendi pontját és mellékleteit, valamint a [21] 201. sz. jkv. 75. napirendi pontját.