Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

46. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: eló'terjeszti javaslatát Somlay Artúr, Bajor Gizi és Márkus Lászlónak az Országos Magyar Színművészeti Akadémia, illetve [a] Zeneművészeti Fó'iskola tanári létszámába akadémiai tanárrá, továbbá Szentpál Olgának és Gellért Endrének akadémiai tanárrá a VII. fizetési osztályba való kinevezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

49 47. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti 140 075/1946. számú javaslatát az Állami Zenei Gimnázium igazgatói és tanári létszámába való kinevezések tárgyában. [Ries] Igazságügyminiszter: Szentgyörgyi kinevezését kéri függőben tartani. Minisztertanács az előterjesztéshez Szentgyörgyi kinevezésének függőben tartásával, hozzájárult.

50 1928-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem elme- és idegkórtani klinikáján dolgozott. 1946 áprilisában kinevezték egyetemi nyilvános rendes tanárrá. Ajavaslat arra irányult, hogy a 36. életévén túli szolgálati idejét olyannak minősítsék, mintha azt nyilvános rendes tanárként töltötte volna el. 49 A 144 304/1946. VII. VKM sz. eló'terjesztés a kinevezésre javasolt művészek életrajzi adatait tartalmazza. Somlay Artúr (1883-1953) 1907-től a Magyar Színháznál, 1908-tól a Nemzeti Színháznál működött. 1924-ben az Unió Színház, 1926-tól a Magyar és a Vígszínház tagja volt. 1945-ben ismét a Nemzeti Színház tagja lett. Késó'bb Kossuth-díjat kapott. Bajor Gizi (1893-1951) a Színművészeti Akadémia elvégzése után, 1913-tól a Nemzeti Színháznál működött. 1928-ban a színház örökös tagja lett. Késó'bb Kossuth-díjat kapott. Márkus László (1882-1948) orvosi, jogi, művészettörténeti és színházi tanulmányokat folytatott. 1900-1918-ig az Alkotmány című lap belső munkatársa volt. 1907-ben a Magyar Színház rendezője, 1913-ban a Király és a Magyar Színház szcenikai felügyelője lett. 1923-tól az Operaház főrendezője, 1935-től az Operaház igazgatója. 1942-ben kinevezték a Zeneművészeti Főiskola rendes tanárává, 1945-től a Színművészeti Akadémián tanított. Somlay Artúrt, Bajor Gizit és Márkus Lászlót személyhez kötötten akadémiai tanárrá az V. fizetési osztályba javasolta kinevezni a miniszter. Szentpál Olga dr. Rabinovszky Máriuszné (1895-1968) ritmikus gimnasztikából szerzett diplomát. 1919-ben önálló táncművészeti iskolát nyitott. 1919-1929-ben a Nemzeti Zenedében ritmikus tornát tanított. 1924-től 1935-ig a Színművészeti Akadémia tiszteletdíjas tanára volt. Később, 1952-tól 1968-ig a Zeneművészeti Főiskolán művészeti mozgást tanított. Gellért Endre (1914-1960) 1936-ben oklevelet szerzett a Színművészeti Akadémián. A Magyar Színházhoz, majd 1937-ben a Vígszínházhoz szerződött. A háború előtt bekapcsolódott a Független Színpad munkájába. 1945-től a Nemzeti Színház tagja volt, óradíjas tanárként a Színművészeti Akadémián tanított. 50 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 17 zeneművész és a Nemzeti Zenede egyik irodakezelőjének kinevezésére, illetve előléptetésére tett javaslatot. Kresz Géza (1882-1950) hegedűművész esetében, aki 1935-tól a Zeneművészeti Főiskola tanára volt, az Állami Zenei Gimnázium zenei igazgatójává való kinevezését, és az V. fizetési osztályba történő előresorolását kérte. Dr. László Géza (1886-?) énekpedagógus, dr. Hébelt Edéné Hofmann Vilma (1886-?) zene-