Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
gyalások anyaga teljesen készen áll s meg van győződve arról, hogy a pénzügyminiszter kezében jó kezekben van a tárgyalások fonala. [Rácz] Pénzügyminiszter: csupán ahhoz kér felhatalmazást, hogy a tárgyalásokba Vas Zoltán államtitkárt is bevonhassa, mert tekintélye és nyelvtudása segítségére lehet. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: a Jóvátételi Hivatal alelnöke a pénzügyminiszter helyettese legyen a tárgyalásoknál. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: esetenkint a közlekedésügyi miniszter bevonása is szükséges volna. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 2 2 Az 1946 áprilisában Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével Moszkvában tárgyalásokat folytató kormánydelegáció a jóvátételi terhek enyhítése érdekében felajánlotta a szovjet kormánynak a magyar vállalatok, illetve személyek Romániában lévő javait, többek között a Petrozsényi Kőszénbánya Rt. magyar kézben lévő részvényeit. A szovjet kormány elfogadta az ajánlatot és az év második felében tárgyalások kezdődtek a bányák magyar tulajdont képező részének felértékeléséről. Ebből a célból Erőss Jánosnak, a Jóvátételi Hivatal elnökének vezetésével magyar delegáció utazott Moszkvába. Az 1946. szeptember 21-től október 14-ig tartó tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Lásd: NF MT. JKV. 1946, a [19] 102. sz. jkv. [1], az [55] 138. sz. jkv. [22] és a [62] 145. sz. jkv. [1] napirendi pontját, valamint Erőss Jánosnak a tárgyalásokról készített beszámolóját, amit a jelen jkv. a) mellékleteként közlünk A petrozsényi kőszénbánya tulajdonképpeni államosításával, és főleg jóvátétel fejében a Szovjetuniónak való átadásával szemben a magyar gazdasági és egyes politikai körök részéről jelentős aggályok merültek fel. Ahányakat a szovjet fél által felajánlott összegnél (6-12 millió dollár) nagyobb értékűnek tartották, de elsősorban az 1947. évi jóvátételbe beszámítható öszszeget szerették volna növelni. A Magyarországgal való gazdasági, stb. együttműködés fontosságát hangsúlyozó román politikusok a petrozsényi bánya átadásában a magyar fél részéről az ő irányukba megnyilvánuló bizalmatlanság jelét látták, de főleg a Szovjetunió romániai befolyásának erősödésétől tartottak. Nyugtalanságot keltett a terv az Urikány-Zsilvölgyi Kőszénbánya Rt. nyugati hitelezőinek körében is. A Schweizerische Bankgesellschaft félőnek mondta egy Nagy Ferenc miniszterelnökhöz intézett levelében, „hogy a Svájc és Magyarország közötti viszony a jövőben nagyon megnehezednék, ha előzőleg nem rendeznék a svájci bankokkal szemben fennálló kötelezettségeket, amelyek közvetve, vagy közvetlenül kapcsolatban állnak a petrozsényi társaság Oroszországnak való átengedésével." Hasonló véleményt nyilvánított a Schweizerische Bankverein, továbbá az Amerikai Egyesült Államok budapesti külügyi szolgálata, és aggályokat ébresztett a brit hitelezőkben is. (MOL XIX-A-l-j-1946-VIII-9511.) Külpolitikai összefüggéseiről lásd még e kötetben a [6] 155. sz.jkv. 18. napirendi pontját és jegyzetét. A magyar kormány, mivel a gazdasági szakértők által 35-40 millió dollár értékűre becsült petrozsényi részvények átengedésétől az 1946-1947. évi jóvátételi terhek túlnyomó részének elszámolását remélte, a tárgyalások mielőbbi folytatását és lezárását sürgette. A szovjet fél viszont, ismerve Magyarország gazdasági helyzetét, jobb tárgyalási pozíciók elérése érdekében, hosszabb ideig nem tért vissza a kérdésre. A GF, az előző napokban foglalkozva a kérdéssel, felkérte a miniszterelnököt, hogy amenynyiben a petrozsényi bánya részvényeinek felértékelésére vonatkozó tárgyalások mielőbbi felvételére szovjet részről értesítés nem érkezik, a magyar kormány nevében intézzen táviratot a Szovjetunió kormányához, amelyben, rámutatva a kérdésnek az 1947. évi jóvátételi keretekkel való összefüggésére, a tárgyalások újrafelvételét szorgalmazza, és ajánlja fel szükség esetén újabb magyar bizottság kiküldését Moszkvába. (MOL XLX-A-10. Stab. XXTV. 1946. december
