Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
A [6] 155. sz. jkv. e) melléklete a [49] napirendi ponthoz. [Vállás- és Közoktatásügyi Minisztérium] Indokolás a Magyar Népi Művelődési Intézet létesítéséről szóló törvénytervezethez A demokratikus magyar művelődési politika egyik legfontosabb kérdése és feladata a középiskolának, és az iskolareform nagy vívmányainak: az általános iskolának, és a dolgozók iskoláinak a parasztság számára való hozzáférhetővé tétele. A munkásság számára általában könnyen hozzáférhető valamennyi iskolafajta, mert az iskolák a dolog természeténél fogva eddig javarészt csak városokban létesülhettek, s a többnyire szintén a városokban vagy városok környékén lakó munkásságnak nemcsak tanulásra-köteles korban lévő gyermekei látogathatják akadály nélkül az iskolákat, hanem most már maguk a felnőtt munkások is minden nap eljuthatnak munkájuk végeztével az esti órákban működő dolgozók gimnáziumaiba, és egyéb iskoláiba. A parasztság nagy tömegei azonban a városoktól és a bennük lévő iskoláktól - a mindennapi iskolalátogatás mértékével mérve - szinte elérhetetlen távolságban élnek. Jó és olcsó diákinternátusok, amelyekbe gyermekeiket felküldhetnék, a parasztság létszámához viszonyítva csak igen csekély számmal vannak, tehát nem küldhetik tömegesen gyermekeiket az iskolába. S még kevésbé látogathatják maguk a felnőtt parasztok a dolgozók iskoláit. A magyar tanyák és falvak népe évszázadok óta legelhagyottabb állapotban élt. Iskolái szegényesebbek, alacsonyabb színvonalúak, rosszabban [sic!] felszereltek, településformái a művelődés szempontjából sokkal hátrányosabbak, mint a város lakóié. Művelődési hagyományai, az ősi népi műveltség értékei inkább kallódó törmelékei csak egy széteső és új irányba alighogy mozduló paraszti műveltségnek. A demokratikus kultúrprogram értelmében a művelődés szabadsága mellett a művelődés lehetőségét is meg kell adni. Tekintettel arra, hogy a kívánalom érvényre juttatása elé az ország legszélesebb néprétegét kitevő parasztság körülményei és létviszonyai gördítik a legnagyobb akadályokat, az e téren mutatkozó nehézségek leküzdése lesz a Magyar Népi Művelődési Intézet feladata. Az Intézet feladatát két úton végzi. Az egyik út az internátusok megszervezése. A parasztság helyzetéből eredő mozdulatlanságnak a népi kollégiumok lesznek a legjobb gyógyszerei. De az Intézet feladatkörébe tartozik a városokban már működő kollégiumokban és internátusokban a parasztszármazású tanuló ifjúság számarányának megfelelő elhelyezése és anyagi támogatása is. A másik feladatkör, amely az elérni kívánt cél megvalósítására irányul: a
