Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

rendelet-törvényt adott ki a magyar javak felszabadítására vonatkozólag. Ennek a rendelkezései egyrészt nem fedik a Szovjetunió kormányának álláspontját, másrészt rendkívül hátrányosan szabályozzák a visszaadás módozatait és végül igen fontos kérdésekkel, mint pl. a CASBI-szervekre háruló szénbeadási és elszámolási kötelezettséggel egyáltalán nem foglalkoznak. 3) A Bukaresti Misszió útján szerzett megbízható értesülések szerint a CASBI alatt lévő magyar vagyon állagát érintő, rendkívül sérelmes intézkedések, mint pl. vagyontárgyak elidegenítése, bérbeadása, stb. folyamatban vannak. 4) A CASBI alatt lévő magyar vagyonkomplexum jelentős értéket képvisel. 203 lefoglalt magyar kereskedelmi és iparvállalat reális értéke kb. 80 millió dollárra becsülhető. Ezen kívül kb. 4000 magyar állampolgárságú személy városi és falusi ingatlana, műhelye, személyi ingóságai, stb. van CASBI alatt. Zár alatt van végül kb. 10 000 román állampolgárságú erdélyi magyar vagyona is. A CASBI-kérdésben elfoglalandó elvi álláspont: Aromán fegyverszüneti egyezmény 8-ik szakasza alapján lefoglalt magyar javaknak a zár alól való teljes feloldása, és a gyakorlati visszabocsátás módozatainak kielégítő rendezése. PIL 283. f. 31. cs. 62. ő. e., 128-129. Gépelt, karbonpapírral készített egykorú másolat. Az előterjesztés mellett található a külügyminiszter 1946. december 12-én kelt 160/pol/ res 1946. sz. kísérőlevele, amelyben közölte, hogy e bejelentést a legközelebbi minisztertanácsi ülésen fogja előterjeszteni. A [6] 155. sz. jkv. d) melléklete a 27. sz. napirendi ponthoz. [Bizottság létesítése a csehszlovákiai magyar lakosság gazdasági érdekeinek védelmére] [Pénzügyminisztérium] 203 099/1946. IV. b. Minisztertanácsi előterjesztés A szlovák-magyar lakosságcserével kapcsolatban az egyes gazdasági szaktárcák részéről felmerült a kérdés, nem kellene-e a magyar érdekek megvédésére Csehszlovákiában gazdasági szervezetet felállítani. A Pozsonyban működő magyar kormány-meghatalmazott hivatala ugyanis mindössze három személyből áll, ezt a három személyt pedig teljesen igénybe veszik az áttelepüléssel kapcsolatos személyi és politikai kérdések. Ezen felül a szóban forgó három személy közül egyik sem gazdasági szakember és így a cseh-