Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 90 [81] 77. [Ries] Igazságügyminiszter: előterjeszti javaslatát dr. Buzássy Lajos és dr. Szőcsik Zoltán kinevezése tárgyában. Minisztertanács dr. Buzássy Lajos és Szőcsik Zoltán kinevezéshez hozzájárult. 91 90 A gabonabegyűjtés, illetve a gazdák elszámoltatásának kérdését illetően két koncepció merült fel a GF korábbi ülésén. Lásd e jegyzőkönyv g) és h) mellékletét. Végül nem az 1946. december 22-ig hivatalban volt Dobi István földművelésügyi miniszter előterjesztése, hanem a közellátásügyi miniszter, azaz Erőss János javaslata került előtérbe. Lásd e jegyzőkönyv h) mellékletét. A jegyzőkönyv mellett megtalálható a közölt előterjesztés mellékletét képező, a minisztertanács által elfogadott rendelet tervezete. Lásd a 24 430/1946. ME sz. r.-et, (MK december 17., 288. sz.), valamint a 300 400/1947. KM sz. r.-et (MK január 19., 14-15. sz.). Szobek András közellátásügyi államtitkár 1947. január 20-án kelt feljegyzése alapján a GF ismét napirendre tűzte a kérdést. A feljegyzés rámutatott arra, hogy a kiadott rendelkezések ellenére mintegy 9500 vagon gabona hiányával kellett számolni. Ezért szigorú elszámoltatási rendszer bevezetését kezdeményezte. Javaslata alapján a GF a kenyér- és lisztellátás ügyének központi intézésére miniszteri biztos kinevezését és a vidéki elszámoltatási szervezet kiépítését javasolta. Az adógabona behajtását követően, külön e célra rendelt 200 főnyi személyzettel, 300 főből álló katonaság támogatásával kérte végrehajtani egyes vármegyékben a gabonakészletek helyszíni elszámoltatását. Rendeletben javasolta kimondani, hogy a beszolgáltatási kötelezettség alapos ok nélküli elmulasztását, valamint a kötött gabonagazdálkodás szabályainak megsértését súlyosabb esetben bűntettként kell kezelni, s a malmok súlyosabb visszaélései a malom elkobzását vonhatja maga után. Hangsúlyozta, hogy az ellátottaknak a számát 20 %-kal csökkenteni kell. Más (a beszolgáltatok jutalmazásával, gabona szállításával, stb. kapcsolatos) javaslat mellett indítványozta, hogy február l-jétől a napi 25 dkg-os kenyér-fejadagot általánosan, tehát a testi munkások esetében is, 5 dkg-mal csökkentsék, s hogy napi 15 dkg-ra kell csökkenteni azok fejadagját, akiktől a kenyérellátást az elmúlt időszakban megvonták. (MOL XIX-A-10. Stab. XXVIII. 1947. január 21., 2. pont és melléklete.) E javaslatokról a minisztertanács nem tárgyalt, de ezek szellemében adta ki a közellátásügyi tárca az 1946/47. évi beszolgáltatási kötelességüket nem teljesítő gazdák helyszíni elszámoltatásáról és megbírságolásáról szóló 300 750/1947. KM sz. r.-et., MK február 27., 32. sz. A malmokkal kapcsolatos intézkedésekről lásd e kötet [8] 157. sz. jkv-ének 56. napirendi pontját és jegyzetét. 91 Az előterjesztés nem található a jkv. mellett. A SZDP iratai között szereplő 36 287/1946. IM E. sz. előterjesztés nem csak az említett személyekre, hanem dr. Szemerédy Béla, dr. Miklós Zoltán és dr. Jónás Kornél kinevezésére vonatkozó javaslatot is tartalmaz. Dr. Buzássy Lajos (1901-?) 1923-ban szerzett jogtudományi doktorátust, a pécsi járásbíróságon kezdte meg szolgálatát. 1932-ben államügyészi, 1942-ben ügyészségi alelnöki kinevezést nyert. A miniszter a főállamügyészséghez főállamügyésszé javasolta kinevezni. Dr. Szőcsik Zoltán (1910-?) 1934-ben szerzett jogtudományi doktorátust, a budapesti törvényszéken kezdte meg szolgálatát, bírósági jegyzői, majd 1943-ban bírósági titkári kinevezést nyert. Dr. Szemerédy Béla (1913-?) 1939-ben az újpesti járásbíróságon kezdte meg bírósági szolgálatát. 1943-ban bírósági jegyzővé, 1944-ben bírósági titkárrá nevezték ki. Dr. Miklós Zoltán (1917-?) 1940-ben szerezte meg a jogtudományi doktori oklevelet. Szolgálatát az esztergomi járásbíróságon kezdte meg, 1941-ben bírósági aljegyzővé, 1943-ban bírósági titkárrá nevezték ki. Dr. Jónás Kornél (1918-?) 1940-ben szerzett jogtudori doktorátust. A budapesti törvényszéken dolgozott, 1944-ben bírósági jegyzői kinevezést nyert. Dr. Szőcsik Zoltánt, dr.
