Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

szükségletet a belső" tőkeképződés útján hamar ki lehessen elégíteni. A beruházási és a forgótőkeszükséglet egyaránt hatalmas feszítőerőként jelentkezik a stabilizáció által adott lehetőségekkel szemben: a tőkehiány állja útját a mezőgazdasági termelés fokozásának, a meglévő ipari kapacitás kihasználásának, a termelő apparátus kiegészítésének, a házvagyon helyreállításának és az egész nemzeti jövedelem nagyobb mérvű fokozására irányuló minden törekvésnek. Az a 434 millió forint, amit a folyó évi költségvetés az újjáépítés és beruházások céljaira előirányoz, alig 3,4 %-a a nemzeti jövedelemnek, a magángazdaság beruházásai pedig ebben a költségvetési évben ennél lényegesen kevesebbet fognak kitenni, mert a nemzeti megtakarítást csaknem teljes egészében az állam veszi igénybe. Figyelembe kell itt venni, hogy a jóvátétel és az egyéb nemzetközi terhek költségvetésileg előirányzott összegei már önmagukban is kereken 10 %-át kötik le a nemzeti jövedelemnek, holott a háború előtt lényegesen magasabb nemzeti jövedelem mellett a magyar tőkeképződés a legkedvezőbb évben is összesen csak 7,4 %-át tette ki a nemzeti jövedelemnek. A mindennemű tőkeszükségletben jelentkező feszítőerő szintén komoly teherpróbáját jelenti a stabilizációnak, s a politikai stabilitásnak is, mert a munkások, s a vállalkozók egyaránt nehezen nyugodnak bele abba, hogy termelő tevékenységüknek a hitelellátás korlátolt volta szab határt, s éppen ezért a tőlük telhető legnagyobb nyomást fejtik ki abban az irányban, hogy a hitelszükségletet az állam vagy a jegybank elégítse ki. Nyilvánvaló azonban, hogy ez éppúgy inflációra vezetne, mint az állami kiadások további fokozása vagy a bérek további felemelése. A magyar kormány és a magyar nép a gazdasági rend és stabilitás biztosítása, valamint nemzetközi kötelezettségei teljesítése érdekében meghozza azt a legnagyobb áldozatot, amit a vesztett háború következményeinek viselése terén meghozni képes. Az előadottak alapján azonban kétségtelen, hogy a stabilizáció tartóssá tételének és a békés gazdasági fejlődés biztosításának számos olyan előfeltétele is van, amelynek megteremtése meghaladja az ország erejét, s csak a külföld megértő támogatása esetén remélhető. Különösen szüksége van Magyarországnak erre a támogatásra oly irányban, hogy 1/ a fegyverszüneten és a békeszerződésen, úgyszintén a háború előtti kötelezettségeken alapuló terhek címén teljesítendő fizetések az 1946/47. költségvetési évben semmi esetre se haladják meg azokat a kereteket, amelyeket ilyen célokra a költségvetés megállapít, továbbá 21, hogy az élelmiszerekben, - különösen kenyérgabonában - más elsőrendű közszükségleti cikkekben és a legfontosabb termelő eszközökben mutatkozó hiány a külföld megértő támogatásával enyhíttessék, és ezáltal az életszínvonal elviselhetővé tétessék, végül 3/ hogy a rendkívül nagy tőkehiány enyhítése érdekében a külföldi tőke kölcsönök nyújtása útján siessen segítségére.

11 11 Lásd az utóbbi kérdésről a [8] 157. sz. jkv. 5. napirendi pontját és az ehhez tartozó a) 220