Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
hozzájárulását, hogy az 1947. évi január hó 1. napjától 1947. évi február hó 28. napjáig terjedő két hónapi időtartamra az államháztartás ügyeinek vitelére felhatalmazást - indemnitást kérhessen. [Nagy] Miniszterelnök: erre mindenesetre szükség van, az év végéig már nem tudják letárgyalni. Ha biztosítani lehetne, hogy a költségvetést vita nélkül fogadja el a Ház, akkor azt mondaná, hogy még a mai napon terjeszsze elő ezt a javaslatot is, de így azt javasolja, hogy csak a holnapi napon terjessze elő ez irányú javaslatát. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: a múltban tényleg az volt a gyakorlat, hogy részleteiben nem tárgyalódott az egész költségvetés, bár jobb, ha erre mód adatik. A földmívelésügyi tárca részéről nem járult volna ahhoz hozzá, hogy a földmívelésügyi tárca rendelkezési alapját betegyék a földmívelésügyi tárca költségvetésébe. Eltorzítja a földmívelésügyi tárca költségvetési képét. 48 millióban jelenik meg egy alap, ez annyit jelent, mintha túl jól volna tárcája dotálva, holott két alap nincs is benne, a totalizatőr és az öntözési alap. 3 nézte a csatlakozást. (PIL 274. f. 12. cs., 28. ő. e., 2-4., továbbá 35. ő. e. és 194. ő. e., 64-67. A SZEB-hez intézett pénzügyminisztériumi levelet és az utóbb említett párthatározatokat közli: FORRÁSOK DL köt. 377-383.) 3 A földművelésügyi tárcához három, meghatározott célokat szolgáló alap tartozott. A legjelentősebb - a korábbi Telepítési Alapot is magába foglaló - Földbirtokrendezési Alap volt, amely az 1945: VI. tc.-vel törvényerőre emelt 600/1945. ME sz. r., (MK 1945. március 18., 10. sz.) alapján létesült. Feladatát képezte a földreform végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi kérdések megoldása. Bevétele a földhözjuttatottak által fizetett megváltásból, az állami tulajdonba került ingatlanok felhasználásából, gyümölcsöztetéséből, a Telepítési Alapból és az állami hozzájárulásból származott. Ez 1946 végén 48 486 000 Ft-ot jelentett, amelyből 13 159 200 Ft volt az állami hozzájárulás. Atárcához tartozó Öntözési Alapot az 1937: XX. tc. hozta létre. Feladatát képezte elsősorban a Tiszán és a Hármas-Körösön duzzasztóművek létesítése, öntözési csatornarendszerek építése. Az alap bevétele 1946 végén 3 845 000 Ft volt, amelyből 3 800 000 Ft-ot jelentett az állami hozzájárulás. A Totalizatőr Alap az 1894: XXLX. tc, az 1918: XI. tc, az 1921: II. tc. és az 1921: XXXTV. tc. alapján létesült. Feladatát a lótenyésztés fejlesztése, illetve ekkor a háború során megfogyatkozott lóállomány külföldi vásárlások útján való pótlása képezte. Bevétele a lóversenyek jövedelméből származott. 1946 végén a különböző tárcáknál összesen 28 alap létezett. Ezek a közfeladatok pénzügyi ellátásáról gondoskodó állami költségvetés mellet a szakfeladatok megoldására, a minisztériumoknál külön kereteket jelentettek. Bevételeik a kiadások fedezésére közvetlenül felhasználhatók voltak, az alapok kezelése a költségvetési évvel nem zárult le, hanem átnyúlhatott a következő évekre is, aminek különösen a beruházásoknál volt jelentősége. Az adott időszak gazdasági és pénzügyi helyzetében, a stabilizáció biztosítása, az államháztartás egyensúlyban tartása érdekében a Gazdasági Főtanács felvetette az alapok lehetőség szerinti megszüntetését, illetőleg az állami költségvetésbe való beolvasztásának igényét. Ez természetesen a tárcák, a miniszterek önállóságának szűkítését, a szakfeladatok egységes és átfogó programba illesztését, átcsoportosításának megkönnyítését jelentette. Az alapok felszámolását tulajdonképpen az 1947/1948. évi költségvetési törvény keretében kívánták megoldani, de már az 1946/1947. évi költségvetés esetében is próbáltak lépést tenni ebbe az irányba. (MOL XTX-A-10. Stab. XXLX. 1947. január 28., 2. pont, illetve az 1948-865. GF alapszámhoz tartozó 3000/1947. sz. irat)
