Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
BEVEZETÉS
létrehozta a CASBI megyei hivatalait és szabályozta az ellenséges személyek, vállalatok vagyonának számbavételét, a zár alá vett javak felügyelőinek hatáskörét. A CASBI-hatóságok összesen 203, mintegy 80 millió dollár értékűre becsült magyar érdekeltségű ipari és kereskedelmi vállalatot helyeztek zár alá. Ezen kívül több mint 4000 magyar állampolgárságú személy és 30 000 magyar nemzetiségű román állampolgár magántermészetű vagyona: mezőgazdasági- és házingatlana, műhelye, üzlethelyisége, mindennapi használathoz szükséges ingósága (bútor) került zár alá. E vagyonok kezelésére rendelt igazgatók, illetve gondnokok, felügyelők azonban számos esetben a megőrzési kötelezettségükkel össze nem férő módon jártak el. Akinevezett vállalati vezetők legtöbb esetben szakképzettség, gyakorlat és kvalitások híján, de sokszor egyéni érdekből a vállalatok lezüllését idézték elő: a pénzkészleteket elköltötték, a készárut és nyersanyagot értékesítették, eladták a berendezéseket, nagy értékű, több ezer dollárban valorizált hiteleket vettek fel. A vállalatok jórészt román gazdasági befolyás alá kerültek. A CASBI - a fegyverszüneti egyezményben foglalt rendelkezéseken túllépve - átvette a felügyelete alá került vállalatok vezetését és a javak feletti korlátlan rendelkezést. 40 Ennek a folyamatnak a figyelemmel kísérése és lehető lefékezése céljából hozta létre a magyar kormány a Romániai Magyar Javak Bizottságát. 41 A román fegyverszüneti egyezmény 8. szakasza eredetileg csak a hadműveletek idejére kívánta zár alá venni az akkor ellenségnek minősült országok és polgáraik vagyontárgyait. Magyarország azonban 1945. január 20-án fegyverszünetet kötött a Szövetséges Hatalmakkal, így ekkortól már nem volt ellenséges állam, és indokolatlanná vált a magyarok vagyonával kapcsolatban a CASBI-rendelkezések alkalmazása. A magyar kormány ezért 1946 tavaszától kezdve ismételten kérte a Szovjetuniótól, illetve a párizsi békekonferenciától a CASBI alá került magyar javak felszabadítását. Kiemelkedő fontosságú kérdésként kezelték a Petrozsényi Kőszénbánya Rt. ügyét. Mint már említettük, a magyar kormány jóvátétel fejében át akarta adni e bánya részvényeinek az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. tulajdonát képező 62%-át a Szovjetuniónak 42 Ennek híre román kormánykörökben nagy megrökönyödést keltett, mivel a vállalat fontos szerepet játszott a román vasutak szénellátásában s a maguk részéről az államosítását tervezték, tartottak továbbá attól is, hogy ez az esemény jelentősen megnöveli a Szovjetunió romániai befolyását. Ezért igyekeztek mindent megtenni a bánya zár alatt tartásának meghosszabbítása érdekében. Ez a román magatartás váltotta ki feltehetőleg a bányák részvémt. jkv. 1946, [17] 100. sz. jkv. 5. napirendi pontjának 17. jegyzetét, valamint a [25] 108. sz. jkv. a) mellékletének a 41. jegyzetét. 40 MOL XIX-A-1-J-1946-XXIII-1751 (6884) és VINCZE, 2000. 41 NF MT. JKV. 1946, [55] 136. sz. jkv. [6] és a jelen kötet [6] 155. sz. jkv. 2. napirendi pontja. 42 Lásd NF MT. JKV. 1946, [17] 100. sz. jkv 5. napirendi pont 17. jegyzetét és a [19] 102. sz. jkv. [1] napirendi pontját, illetve 11. jegyzetét.
