Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
7. [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát a Csehszlovákiába áttelepülő közalkalmazottak illetményei rendezése tárgyában. A jelentkezettek illetményeinek folyósítása mellett azonnal rendelkezési állományba kell őket helyezni s ezek névsorát az illető szakminiszter a pénzügyminiszterrel, azonnal közölje. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: a szakminiszternek nem áll módjában a névsort megállapítani. [Rácz] Pénzügyminiszter: ezeknek a száma százon alul van, s a pontos névsor az áttelepítési kormánybiztos rendelkezésére áll. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: nagyon meg kell fontolni ezt a kérdést, ti. nehogy a jelentkezés következtében hátrányosabb helyzetbe kerüljenek, s ezzel kényszerítő látszatát keltsük a jelentkezések visszavonásának. [Rácz] Pénzügyminiszter: nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe, mert teljes fizetést élveznek. Rákosi Mátyás államminiszter: nálunk is ugyanazt a rendszabályt kellene alkalmazni, mint Csehszlovákiában, az illetmények azonnali beszüntetésével kapcsolatban. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: ez nagyon veszélyes, mert anyagi fenyegetésekkel késztetnénk őket a jelentkezések visszavonására. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: ezt a kérdést még meg kell nézni, mert két szempontból is jelentős. Egyrészt nagy összeget tesz ki, másrészt pedig a nyugdíjasokkal kapcsolatban meg kell állapítani a politikai magatartást is, mert igen sok igazolatlan elem jön át most Magyarországra. [Rácz] Pénzügyminiszter: őreájuk is pontosan vonatkoznak az igazolási eljárások, és ezt követően kapják a nyugdíjat. Minisztertanács elvben elfogadta az előterjesztést, a részletek letárgyalását a Gazdasági Főtanács hatáskörébe utalta. 7 lesek külön igazolni, tekintettel arra, hogy áttelepítésük ténye által magyar állampolgárokká váltak. Megállapította, hogy kiket kell közszolgálati alkalmazottnak vagy közszolgálati nyugdíjasnak, özvegynek, illetve árvának tekinteni. Kitért arra, hogy az ellátás megállapításánál mind a magyar, mind a csehszlovák közszolgálatban eltöltött időt be kell számítani. „Tekintettel arra - olvasható az előterjesztésben, - hogy a magyar nemzetiségű csehszlovák közszolgálati alkalmazottak egyrészt a trianoni békeszerződés következtében beállott államfordulat, másrészt később a magyar nemzetiségű alkalmazottak elnyomása következtében szolgálatukat esetleg többször kénytelenek voltak megszakítani", kimondta, hogy az ilyen szolgálati időket a megszakításra tekintet nélkül össze kell számítani. Szólt a tervezet az állami, önkormányzati, vagy nem állami tanszemélyzetről, a honvédség, a csendőrség tagjainak ellátásáról, utalt arra, hogy az államvasúti alkalmazottak ügyében külön fognak rendelkezni. Az eljárási szabályokon kívül külön szólt az előterjesztés az érdekeltek politikai magatartásának felülvizsgálatáról, a nyugállományú honvédtisztek igazolásáról. - Lásd: 24 530/1946. ME sz. r., MK december 22., 293. sz. 7 A pénzügyminiszter december 6-án 114 769/1946. II. sz. alatt a GF-hez tett előterjesztésében - összegezve a korábbi tárgyalásokat - e vonatkozásban a következőkre hívta fel a figyelmet: „A Csehszlovákiába való kitelepülésre jelentkezett magyar közalkalmazottak ez idő szerint még tényleges szolgálatot teljesítenek. Ezek a személyek a magyar állam iránti hűség és a
