Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter [képviseletében Szolnoki István államtitkár]: az IPOK átszervezése kapcsán nem tartja helyesnek, hogy a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter nem szerepel. Javasolja továbbá, hogy a nagyobb vármegyék és városokból egy taggal több hivassék be az IPOK választmányába. [Bán] Iparügyi miniszter: a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztert érdektelennek tartja a felvetett résznél. [Mistéth Endre]Építési és közmunkaügyi miniszter: kéri, hogy a 6., 11. és 12. §-ban 57 , ahol a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter szerepel, az építésügyi miniszter is felvétessék tekintettel arra, hogy az építőipar is helyet foglal az IPOK-ban. [Rácz] Pénzügyminiszter: valamelyes arányosítást indokoltnak tart, mert nem helyes, hogy a kis vármegyék, mint pl. Bereg és Szatmár ugyanannyi taggal legyenek képviselve, mint pl. Debrecen városa. Ez ideig a komoly munkát a kamarák végezték és igen nagy összeggel, tehát valami térítést kell, hogy kapjanak. 58 [Bán] Iparügyi miniszter: az arányosítás ellen nincs kifogása, bár maguk az iparosok tárgyalták és fogadták el olymódon a javaslatot, hogy minden vármegye egy taggal legyen képviselve. A másik észrevétel ellen azonban meg kell jegyeznie, hogy valószínűleg póthitelt kell igénybe venni. [Rácz] Pénzügyminiszter: az egész IPOK megszüntetését kérik a kisiparosok. [Bán] Iparügyi miniszter: az IPOK körül van valami, ugyanis egy versengés indult meg szemben a kamarákkal. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta, felhatalmazta az iparügyi minisztert, hogy a nagy vármegyék és városok iparosságának több tag képviseletet [sic!] is biztosíthasson, továbbá, hogy a kereskedelem- és hogy az állam egyszázhúszezer forinttal támogassa az ipartestületi központot, és hogy a kereskedelmi és iparkamarák hatvanezer forinttal járuljanak hozzá költségeinek fedezéséhez. Javasolta csökkenteni az IPOK elnökeinek, alelnökeinek számát, egyben indítványozta újra szabályozni a közgyűlés összehívásának, a tanácskozások megtartásának módját, a küldöttek számát, díjazását illetően. Csökkenteni javasolta a választmányi tagok számát is, azzal együtt, hogy arányosabbá kívánta tenni a vidéki ipartestületeknek a választmányban való részvételét, ugyanakkor indokoltnak találta, hogy a kereskedelmi és iparkamarák ne küldjenek tagokat a testületbe. Végül kérte újra szabályozni az IPOK tisztviselőinek illetményét. 57 A rendelettervezet 6. §-a közgyűlés összehívásával, 11. §-a a tagsági díj kulcsának jóváhagyásával, míg 12. §-a a rendelet kihirdetésével és végrehajtásával foglalkozott. 58 A kereskedelmi és iparkamarákra utalt, amelyek létrehozására, a céh-rendszer felszámolása kapcsán, a XIX. század közepén került sor. Egységes elvek szerinti szervezésükről az 1868: VI. tc. intézkedett. A gazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű városokban (Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Győrben, Miskolcon, Pécsett és Sopronban) 1937-ig, majd 1945 után is kereskedelmi és iparkamarák működtek, amelyek egy-egy országrész kereskedőinek és iparosainak érdekeit képviselték, támogatták a kormány és a törvényhatóságok munkáját a gazdasági igazgatás terén. Megszűntetésükről az 5590/1948. Korm. sz. r. (MK május 21., 114. sz.) intézkedett. Érdekképviseleti feladataik jórészt a megfelelő szakszervezetek vették át.
