Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Ries] Igazságügy miniszter: előterjeszti 33 305/1946. sz. előterjesztését dr. Nagy Károly és társai kinevezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 34 1945: VIII. tc. 78. §-ának (3) bekezdésére, amely felhatalmazta a belügyminisztert, hogy a törvény hatálybalépését követő naptári években szeptember 1. és december 31. közötti időben gondoskodjék a nemzetgyűlési választási névjegyzék helyesbítéséről. Az 1946. és 1947. évre vonatkozó helyesbítés azonban nem kezdődött el, „mert a politikai tárgyalások - olvasható az előterjesztésben - igen valószínűvé tették, hogy az 1945: VIII. törvénycikknek a választójogosultságra és a választhatóságra vonatkozó rendelkezései olyan mértékben módosíttatnak, hogy teljesen új nemzetgyűlési választói alap-névjegyzéket kell készíteni." „Jóllehet - folytatódott az előterjesztés - a választást illetőleg az időközben felmerült problémákban még ma sincs kialakult állásfoglalás", mégis az idézett törvényben foglalt időponttól eltérően javasolta a névjegyzék helyesbítésének 1946. december 1. és 1947. április 1. közötti végrehajtását. Jelezte az előterjesztés, hogy a munka mintegy hárommillió forint költséggel járna, de javasolta, hogy az összeíró bizottságok tagjait ne díjazzák, s így a költség mintegy harmada megtakarítható legyen. Az előterjesztés mellett megtalálható a törvény tervezete. Az igazságügyminiszter írásos észrevétele feltehetőleg a jegyzőkönyvben is rögzített felszólalásával volt azonos. Az előterjesztésnek a választójogosultságra és a választhatóságra vonatkozó politikai tárgyalásokkal kapcsolatos hivatkozása a Kommunista Párt III. kongresszusán (1946. szeptember 28-október 1.) hozott határozat alapján kibontakozott vitára vonatkozott. A határozat felszólította „a párt valamennyi szervezetét, hogy készüljön a választásokra." Egyben utasította a Központi Vezetőséget, „küzdjön a Baloldali Blokkal, elsősorban a szociáldemokrata testvérpártunkkal karöltve azért, hogy az új választójogi törvény zárja ki a reakciósokat, a fasisztákat és hozzátartozóikat a választójogból, tekintetbe véve az 1945 őszi választások tanulságait és azt, hogy a demokrácia nem bízhatja sorsát saját ellenségeire." Mintegy fenyegetésként hozzáfűzte ehhez a határozat, hogy „szükség esetén karöltve a Baloldali Blokkal és más demokratikus szervezetekkel, a pártnak latba kell vetnie a munkásság és a dolgozó parasztság szervezett tömegerejét." (MKP-SZDP HAT. 272.) A Kisgazdapárt jogfosztó szándékúnak minősítette a Kommunista Párt határozatát - azon az alapon, hogy ki fogja megmondani azt, ki minősül reakciósnak, vagy fasisztának -, s a demokrácia nevében tiltakozott ellene. (Kis Újság, 1946. október 24.) Lásd még a jelen kötet [4] 153. sz. jkv. 2. napirendi pontját, valamint DL MT. JKV., a [10] 190. sz. jkv. [3], [4] és [5] napirendi pontját és mellékleteiket, továbbá a [16] 196. sz. jkv. 4., illetve a [18] 198. sz. jkv. 1. napirendi pontját. 34 Az előterjesztés dr. Nagy Károly és dr. Szűcs János kúriai tanácselnöki, dr. Várady Sándor, dr. Jankó Péter, dr. Pálos Béla és dr. Gálfalvi István kúriai bírói, dr. Ferencz Tibor legfőbb államügyész-helyettesi, dr. László Dezső budapesti ítélőtáblai tanácselnöki, dr. Zaboretzky Ervin államügyészi, dr. Sárkány Kálmán budapesti büntető törvényszéki tanácselnöki kinevezésére vonatkozó javaslatot tartalmazott. A tárca előterjesztéseit összefogó borítólapra a Miniszterelnökségen a tárgyhoz a következő megjegyzést tették: „Az előterjesztés kúriai tanácselnöki és kúriai bírói állásokat is betölt. Az igazságügyminiszter indoka az, hogy ezek a bírák roppant nagy feladatot töltöttek be a népbíráskodás terén. Véleményem szerint a bírák elsőklasszisú jogászok, kivéve dr. Gálfalvit, akinek képességei nem az első sorban állanak. Álláspontom szerint nehéz opponálni a kérdést, ellenben fel lehetne vetni, ha arról van szó, hogy ezeket a bírákat jutalmazzák. Történjék meg a kinevezés, de csak a kormány külön engedélyével kerüljenek tényleges kúriai beosztásba. Ugyanis máshol is tevékenykedhetnek. Ezt a felfogást tisztázni kell az igazságügyi államtitkárral."
