Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

Minisztertanács a tájékoztatást tudomásul vette. 72 [58] 57. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: bejelenti, hogy a Bel­kereskedelmi Igazgatóság felállításáról szóló 2120/1946. ME sz. rendelet végrehajtásáról szóló 31 800/1946. KSzM számú rendelet kiegészítése tár­gyában készített javaslatát a napirendről leveszi. 73 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. [59] 58. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: bejelenti, hogy a tárgy­sorozaton 1. és 2. sorszám alatt szereplő előterjesztéseit a napirendről le­veszi azzal, hogy a levéltárügyi rendezéséről szóló törvényjavaslathoz a társ­miniszterek észrevételeiket küldjék meg, utána újból minisztertanács elé hozza. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 74 72 A 47 669/1946. III. KSzM sz. előterjesztés nyújtott részletes tájékoztatást az 1946. október 16-tól november 9-ig Rómában folytatott magyar-olasz kereskedelempolitikai tárgyalásokról. A miniszter beszámolója hangsúlyozta, hogy „az olaszok elsősorban élelmiszerszállításokhoz ragaszkodtak és csak másodsorban voltak hajlandók vas- és acéláruk, valamint ásványolajter­mékek átviteléről tárgyalni. Sajnálattal vették tudomásul, hogy hagyományos kiviteli cikkeink közül nélkülözniök kell a búzát és a szarvasmarhát, holott főleg éppen ezekre számítottak. Felajánlott mezőgazdasági cikkeinket általában kevesellték. Végül is megállapodtam az olasz kormánnyal abban, hogy 1947. március 1-től 50 000 q burgonyát fogunk szállítani, feltéve, hogy a szállításra vonatkozó magánkompenzációs ügyletek létre fognak jönni." Megemlítette a beszámoló, hogy a tárgyalások során súlyos nehézséget okozott az árkérdés, mivel az olaszok ragaszkodtak a világpiaci árakhoz, míg magyar részről a belföldi, illetőleg az egyéb viszonylatban korábban kialakított árakból kellett kiindulni. Különösen aláhúzta, hogy a „kivitelre is tekintetbe jövő iparcikkeink belföldi ára sürgősen felülvizsgálatra szorul, mivel a belföldi árak mellett e cikkek külföldön elhelyezhetetlenek, vagy pedig kivitelük igen súlyos áldozatot igényel." Az előterjesztés összefoglalóan ismertette az egy évre szóló megállapodás szerint kivitelre, illetve behozatalra kerülő árukat. A beszámoló mellékletét képezi a magyar-olasz árucsere­forgalmi, és fizetési megállapodás, valamint a tárgyaló felek ezzel kapcsolatos levélváltásának francia nyelvű másolata. 73 A 43 750/1. 1. 1946. KSzM sz. előterjesztés bejelentette, hogy a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete a magyar textiláruk külföldi piacokon való versenyképességének fokozá­sa érdekében kérte a textiláru irodák fenntartását célzó 1 %-os hozzájárulási díjnak az export­ra kerülő textiláruk esetében való elengedését. A hozzájárulási díj felszámítását a Belkereske­delmi Igazgatóság felállításáról szóló 2120/1946. ME sz. r. (MK március 1., 50. sz.) végrehajtá­sáról intézkedő 31 800/1946. KSzM sz. r. (MK július 21., 163. sz.) vezette be, ezért kérte e rendeletek módosítását. Jelezte az előterjesztés, hogy a pénzügyminiszter is magáévá tette az intézkedés szükségességét azzal a megjegyzéssel, hogy a GF állásfoglalásával egyezően minden - az exportálandó árut terhelő - belföldi illetéket elenged. Az előterjesztésnek a napirendről való levételét - feltehetőleg - ennek a további intézkedésnek a megfontolása váltotta ki. 74 A vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztéseit összefogó boríték 1. sorszáma alatt említett, a levéltárügy rendezéséről szóló előterjesztés címe mellé a Miniszterelnökségen a következő megjegyzést írták: „Tisztázandó lenne, hogy milyen pénzügyi következményekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom