Szentpétery Imre: Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 45. Budapest, 2008)

1277. | + — visszaadja a király és a bárók beleegyezésével Chethe fia Aladár mesternek a [IV.] B. [= Béla] és [V.] István királyok szolgálatában szerzett érdemeiért az Orjavica (Aryauicha-Oryauicha) nevű földet Pozsega (Pasaga) megyében, melyet Chelleus fia Péter királyi adományból birtokolt, ám örökös nélküli halála után az ország szokása szerint a [királyné] kezére háramlott, mégpedig olyan szabadsággal, ahogy a Borics bán nemzetségéből való pozsegai nemesek birtokolnak (in eadem consuetudine et libertate, quibus aliorum nőbilium de Pasaga de genere quondam Borych bani térre et possessiones possidentur); egyszersmind érvénytelennek nyilvánítja azokat az okleveleket, amelyek a föld Lőrinc fia Miklós vagy mások számára történt adományozását foglalják írásba, Aladár mesternek viszont örökös nélküli halála esetére szabad rendelkezési jogot ad a földet illetően, s leírja a föld határait embere, Geleth ispán és a pozsegai káptalan jelentése szerint. A földet ugyanis korábban M. [= Mária] királyné adományozta [IV.] B. [= Béla] király engedélyével és beleegyezésével (de permissione et consensu) Aladár mesternek azért, mert megvitte neki [IV.] László király születésének hírét (318. sz.), utóbb azonban [V.] István király elvette tőle és különböző személyeknek adományozta. — D. p. m. ven. patris Phylippi episcopi Wachiensis, au. n. canc. comitis Neugradiensis f. n. a. D. rrtillesimo CC° septuagesimo septimo. Eredeti: 42 x 27 (+ 3) cm. Nagy kezdő E. Függőpecsét arany és zöld zsinórja. —Hrvatski Drzavni Arhiv, Neo-regestrata Acta 1532.35. (fényképe: DL 33 854.). Smiciklas VI. 222. — Kivonat: Fejér V. 2. 424., Kukuljevic: Regesta n° 1224. Az oklevél hitelével kapcsolatban már Szentpétery Imrében is kétségek merültek fel. Erre vonatkozó megjegyzése: „Hamis (?), vö. Fejér V. 2.473. - Külseje után ítélve nem hamis." A Szentpétery által említett oklevélben azonban egy másik Orjavica nevű Pozsega megyei föld szerepel (vö. Engel: Pozsega), így annak nem jut szerep Erzsébet királyné oklevele hitelének megítélésekor. Annál inkább feltűnő, hogy ez az oklevél a határjárásra vonatkozó rész kivételével szó szerint megegyezik a királyné azonos tárgyú 1273. évi oklevelével (103. sz.). Ez a körülmény önmagában is gyanút keltő, amit tovább fokoz, hogy az oklevél a nógrádi ispánságot is viselő Fülöp váci püspököt nevezi meg Erzsébet királyné kancellárjaként. Fülöp azonban 1262 és 1273 között volt Erzsébet kancellárja (lásd a 86., 88., 90., 96., 99-100., 102-103. sz-okát, vö. még az RA-ban található adatokkal, illetve Fejérpataky: A királyi kancellária 122-123.); az utolsó napi kelettel ellátott oklevél, mely ebben a minőségében említi, IV. László 1273. júl. 10-én kelt privilégiuma (RA 2391. sz.). 1273. júl. 17-én Fülöp már Izabella királyné kancellárjaként tűnik fel IV. László egyik oklevelében (RA 2392. sz.), s 1277. nov. 10-ig bizonyosan az is maradt (RA 2823. sz., vö. még uo. 2824-2825. sz.-ok). Fülöp püspök utóda Erzsébet kancelláriájának élén Gergely volt, aki 1273 és 1280 töltötte be a tisztséget (lásd a 104., 108-113., 118., 120., 122-123. sz.-okat, ill. Fejérpataky: A királyi kancellária 123.). Korszerűtlen elem ugyanakkor az oklevélben Fülöp váci püspök nógrádi ispánságának említése is. E méltóság viselőjeként Fülöp először IV. László király egy 1272. nov. 18.