Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Oklevélkivonatok

és fia: László birtokai szálltak - a régi medret nem engedték visszaállítani, ezért igazságot kért. Péter fiainak ügyvédje ezzel szemben azt állította, hogy néhai Péter mester megengedte, hogy a folyót visszatereljék régi medrébe, és új vizsgálatot kért. Miklós országbíró megparancsolta a káptalannak, hogy küldje ki embereit tanúbizonyságul a mindkét fél részére kirendelt királyi emberek mellé István király napjának nyolcadára Peren és Kamaroch birtokokra és arra a helyre, ahonnan János mester és fia: László a folyót elterelték, hívják össze a szomszédokat és határosokat, a feleket vagy ügyvédeiket, szemükkel győződjenek meg arról, hogy Imre fia: Péter mester a régi mederbe, a Zelesreu helyre visszaterelte-e a folyót, avagy sem, e szemléről (revisio) Mihály-nap nyolcadára a királynak tegyenek jelentést. Időközben Zeech-i Miklós az országbíróságot a szlavón báni tisztséggel cserélte fel, az országbíróság pedig őrá szállt, a tárgyalást pedig írásos királyi parancsra Mihály-nap nyolcadáról vízkereszt nyolcadára halasztották, akárcsak a Péter fia: Miklós által fizetendő kétszer 6 és az András által fizetendő 12 márka bírság lefizetését. Azonban még e nyolcad előtt az országbíróságot tőle a király úr elvette, és Zudor Péternek adta, akinek jelenléte előtt Peren-i István fia: András képviseletében, a jászói konvent ügyvédvalló oklevelével János fia: András jelent meg, és bemutatta az egri káptalan jelentését, Péter fia: Miklóst Gergely fia: Raphayn képviselte László herceg volt nádor ügyvédvalló levelével. Az egri káptalan jelentése szerint Many-i András és Zedlych-i Vörös (Ruffus) László királyi emberek mellé a felperes részére Miklóst, a Szent Anna-oltár papját, az alperes részére Bálint papot az egerhegyfoki (de promontorio Agriensi) Szent Péter apostol egyház rectorát küldte ki tanúbizonyságul, akik István király napjának nyolcadán kiszálltak Peren és Kamaroch birtokokra, ahol Peren-i András ügyvédje: Karachund-i András a mondott Noglda birtok alsó végén az Oreu nevű helyre állván, kijelentette, hogy egykoron az Ida folyó erről az Oreu nevű helyről folyt nyugat felé régi egyenes medrében - melyet földdel feltöltve felszántottak - a Zelesreu nevű helyhez, azonban ebből Pál fia: János és fia: László elvezették egy árokba, melyben most is folyik, a régi medret pedig egy darabon megszüntették és felszántották. Erre Péter fia: Miklós azt válaszolta, hogy Pál fia: János mester és fia: László nem Noglda-nak azon végén, az Oreu nevű helynél térítették el a folyót, hanem más helyen, azonban atyja, János mester visszavezette a Zelesreu nevű helyhez. Ezután a felekkel együtt a folyó új medre mentén (circa modernum meatum memorati fluvii) majd tíz nyÜlövésnyit (fere ad iactus seu emissiones sagitarum) a Zelesreu nevű helyhez mentek, ahová a folyót egy árokkal elterelték. Mivel az András által mutatott régi meder fel lett töltve és fel lett szántva, ezért a szemlét az országbíró parancsa szerint elvégezni nem tudták. Ennek az oklevélnek bemutatása után sem tudott az országbíró igazságot tenni, ezért kérte az egri káptalant, hogy adjon méltóságot viselő kanonokokat (simplici canonia maiori dignitate perfulgentes) mindkét fél részére a királyi emberek mellé tanúbizonyságul, akik szálljanak ki húsvét nyolcadára (1373. ápr. 24.) Peren-re és Kamaroch-ra, arra a helyre, ahonnan kezdve János mester és fia: László a folyót elterelték, hívják össze a szomszédokat és a határosokat, a feleket vagy ügyvédeiket. Itt először is András mester vagy ügyvédje mutassa meg a folyó régi igaz medrét, majd ha ezzel Péter fia: Miklós vagy ügyvédje nem lenne megelégedve, akkor mutassa meg ő is azt, ha pedig a felperes ezzel megelégedne, akkor a folyót a régi korábbi medrében hagyják meg. Ha a felek nem értenének egyet, akkor a vitás földterületet vagy királyi mértékben mérjék fel, vagy az ország törvényei szerint szemmértékkel becsüljék meg, ezután a káptalani és királyi emberek alaposan és lelkiismeretesen vizsgálják meg, hogy a felek által előadott helyek közül melyik volt a régi igaz meder, erről a szomszédok, határosok, a megyebéliek és minden rendű és állapotú ember közt hitükre, a király és a királyi korona hűségére tett eskü alatt felvett vallomásuk alapján tudakozódjanak. Mindezekről György-nap nyolcadára tegyen jelentést a káptalan. Időközben Zudor Péter ország-