Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Oklevélkivonatok

92. 1357. december 28. (4. die nat. D.) Visegrád Erzsébet királyné parancslevele Olivér mesterhez, többek közt Ugocsa megye ispánjához, vagy alispánjához és Nyaláb vár várnagyához. Lajos királynak a váradi káptalan oklevelében átírt, 1355-ben kelt privilegiálisából (lásd a 86. sz.) kitűnt, hogy a királyné Nogzaaz-i, Ordo-i, Kiralhaza-i jobbágyainak (iobagionibus nostris) az itt még egyszer szóról szóra leírt szabadságokat adományozta. Ezért a királyné jobbágyait szabadságukban ne háborgassák, hozzáfűzve, hogy a disznótized ügyében se merjék őket zaklatni. Átírta a leleszi konvent 1364. november 3-án. A disznótizedről szóló mondat a dátum után item-mel kapcsolódik az oklevél szövegéhez; ugyanazon a napon toldották hozzá (darum ut supra). DL 70645. Ugocsa m. 153. sz. 93. 1358. december 2. (3. die Andree) in Vissegrad Lajos király a váradi káptalanhoz. A Zeuleus-i polgárok panaszt tettek, hogy László egri prépost és Marochuk mester beregi ispán, királyi külön kiküldött emberek a polgárok és az Ordow-i nemesek közti peres föld elhatárolásakor a nemeseknek nagyobb részt juttattak, mint a városnak, ami a király által az ügy elvégzése céljából másodjára kiküldött Pál szebeni (Zybinyensis) prépost és Darow-i István fia Péter mester udvarnokispán (comitis wduarnicorum nostrorum) királyi emberek jelentéséből is Htűnt. A káptalan küldje ki emberét tanúbizonyságul a mondott szebeni prépost és Hedruhwara-i Miklós fia: Miklós csongrádi ispán, Zeged-i várnagy mellé, akik a vitás földből, miután felmérték minőségét és nagyságát, annyit juttassanak a nemeseknek, amennyi Ordo-i és Rakaz-i jobbágyaiknak szükséges, a másik részt a városhoz csatolják, a felek ellentmondását ne vegyék figyelembe. Ha a felek azonban a királyi és káptalani emberek, valamint más fogott bírák közbejöttével megegyezésre jutnának, a király ebbe beleegyezését adja. Átírta a váradi káptalan 1359. január 7-én. DL 70637. - Átírta Lajos király 1365. december 27-én. DL 70649. Eltérő névalak: Rakaaz. - Tartalmilag átírta Mária királynő 1390. május 24-én. DL 70678. és 70727. 94. 1359. január 7. (2. die epiph.) A váradi káptalan Lajos király 1358. december 2-án kelt parancsára (lásd a 93. sz.) kiküldte kanonokját: Kozma mestert, a Szent Kereszt-egyház plébánosát Pál szebeni prépost és Hedrihwara-i Miklós fia: Miklós mester csongrádi ispán és szegedi várnagy királyi emberek mellé, akik karácsony vigíliáján (dec. 24.) a Zeuleus-i polgárok (cives) és az Ordow-i nemesek földje között fekvő peres földre kiszálltak, hová Ugocsa és Bereg megye számos nemesét összehívták, és a feleket megegyezésre szólították fel, de ők erre nem voltak hajlandók. Ezért a következő napokon a királyi parancs szerint a peres föld határait megjárták, nagyságát és minőségét megállapították. Minthogy pedig a teljes Rakaz falu határai Zeuleus városhoz tartoznak, iránt ahogy azt Károly király pátenséből és Lajos király privilégiumából is kitűnt, azonban megfontolván Rakaz falu (villa) lakóinak nagy számát (considerata numerositate populorum), azt Zeleus-től elhatárolták, a peres földből pedig annyit, amennyi elégségesnek látszott (tantam quantitatem, que sufficere videbatur) Rakaz falunak, azaz az Ordow-i nemeseknek juttattak. - Határjárás: Incipientes enim inter easdem civitatem Zeuleus et villam Rakaz in loco, ubi quidam ryvulus Sebuspatak dictus fluens cadit in fluvium Tycie procedentes per decursum eiusdem, sursum versus partém septemtrionalem usque fontem seu originem ipsius