Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Név- és tárgymutató

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ A mutatóban szereplő számok a regeszták számát jelölik. A mutatóba a mai magyar kiejtés és szóalak szerint vettem fel a köz- és tulajdonneveket. Latin köznevet csak a legritkábban és indokolt esetben mutatóztam pl. oppidum, res publica. A dőlt betűvel szedett szavak az oklevélben szereplő írásforma szerint közlik a hely- és családneveket, ezek közül helytakarékossági okokból csak azokat mutatóztam ki, amelyek az általános kiejtési szabályoktól jelentősen eltérnek. A tulajdonnevek esetében különbözőképpen jártam el. A helyneveket minden esetben igyekeztem azonosítani, a személynevek esetében hol azonosítottam a személyeket, hol pedig egyszerűen csak a nevet közöltem, ami több személyt is jelölhet. A személyek azonosítását a bárói és az ismertebb nemesi családok esetében végeztem el, ebben többnyhe Engel Pál: Középkori magyar genealógia CD-ROM 2001. összeállítását vettem alapul. A határokon túli helynevek hivatalos alakjait majdnem minden esetben Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. Baja, 1998. adtam meg. Az azonos alakú földrajzi nevek esetében első helyen a természetföldrajzi nevek, azután a helynevek és helynévből képzett családnevek állnak, ezt követik a vármegyék, majd az egyházi igazgatás nevei. Abban az esetben, ha pusztán keresztnévvel jelöltek valakit egy oklevélben, akkor híresebb személy esetében azonosítottam családnév szerint, az esetek többségében azonban meghagytam a mutatóban is a keresztnevet. Mivel néha nagyon nagy számú, azonos keresztnevet viselő személy állt volna egymás mellett, ezért ebben az esetben a következő sorrendet állítottam fel: 1. a név magában, ha nincs további azonosítási támpont 2. a khály neve 3. az egyháziak nevei, sorrendjüket a hivataluk ábécérendje határozza meg, 4. a világiak nevei, először azok, akiknek további családi azonosítása nem volt az oklevélben megadva, az ő sorrendjük az egyháziakéhoz hasonló, ezután következnek az apa-fiú vagy nemzetségnév szerint azonosítható személyek, az apák neveinek vagy a nemzetségnév ábécérendjében. A jobbágyneveket nem mutatóztam ki, mivel több száz olyan név terhelte volna a mutatót, amit senki sem keres. A mutatóban a következő rövidítéseket alkalmaztam: A = Ausztria, BIH = Bosznia-Hercegovina, CZ = Csehország, D = Németország, HR = Hovátország, PL = Lengyelország, RO = Románia, SRB = Szerbia, SK = Szlovákia, UA = Ukrajna cs. = család, f. = folyó, f .n. = földrajzi név, hn. = helynév, k.h. = kiadói hely, 1. = lásd, m. = megye, szn. = személynév