Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Oklevélkivonatok

bó (sartor) Márk (prov.) vallott eskü alatt a megyei embereknek. Az elmúlt Erzsébet-napon (1516. nov. 19.) a Komyathy oppidumon tartott vásárra (ad nundinas) ment, ahol egy Modrwska nevű galgocz-i ember fél hordó bort adott el Palasthy Jánosnak, aki ezért azt ígér­te, hogy bizonyos ménesbeü lovakat ad neki. Másnap azonban, amikor Modrwska felkérte őt, hogy menjen vele a bor áráért, akkor Palasthy azt mondta, hogy nincsenek a lovak sem ott­hon, sem a legelőn, de megígérte, hogy a Miklós-napot megelőző vasárnapra (1516. nov. 30.) Galgocz-ra hajtja azokat. Erre ők, miután elmentek Palasthy kúriájából, megkérdezték Palasthy János és más nemesek Mezewkezy-i jobbágyait, hogy vannak-e Palasthy Jánosnak a mezőn ménesbeli lovai, mire azok azt felelték, hogy sem üyen, sem másféle lovai nincsenek. Ezután ő azt mondta Modrwska-nak: „ego ad tales equos socius tuus esse nolo". - Az eszter­gomi érsek Thardoskeddy-i jobbágyai: Anda Orbán és Benye Mátyás és az érsek Chethen-i jobbágya: Anda Péter, kik egykor Mezewkezy-n éltek, valamint Palasthy Péter Mezewkezy-i jobbágyai: Berthok Dömötör és Dyenes Dámján (providi) hitükre egyhangúan azt vallották, hogy az egyik éjjel zajt hallottak, amikor kimentek a házukból, látták, hogy Palasthy János több ménesbeli lovat terel be az istállójába, azok közül egyet pedig megtartott (et unum ex ipsis captivasse). - Palasthy Gergely, Balázs és Ferenc (nobÜes) Mezewkezy-i jobbágyai: Nagh Bálint, Thoth Pál és János, Nemes András, Weeg Mátyás és Fabyan Imre (providi) hi­tükre azt vallották, hogy Palasthy János többször az éj csendjében (noctis in silentio) bizonyos ménesbeli lovakat hajtott a kúriájához, és közülük hol kettőt-hármat, hol négyet megtartott. Hwnya Imrét, akit Magyerbroth-on mint tolvajt felakasztottak, többször láttak Palasthy Já­nosnál, három-négy napig kúriájában időzött, és lovak nélkül soha nem távozott el onnan. ­Chwz-i János Thormocz-i jobbágya: Nagh Máté és Apon-i Péter Vechche-i jobbágya: Farkas Pál (providi) eskü alatt azt vallották, hogy mikor Nagh Máténak bizonyos lovai eltűntek, és midőn társával, Farkas Pállal Morvaország irányában kereste azokat, akkor találkoztak vala­kivel, aki megkérdezte tőlük, hogy mit keresnek. E személynek Nagh Máté azt válaszolta, hogy a lovaimat, mire az úgy felelt, hogy Magyerbroth oppidumba menjetek, ahol találtok egy tolvajt, akit tette miatt fogtak el, és őt kérdezzétek. Mikor elmentek Magyerbroth-ra, ak­kor a tolvajt már az akasztófa felé látták haladni (jam ad patibulum ascendentem), ekkor megkérdezték a lovakról, aki a körülállók színe előtt azt mondta, hogy Palasthy Jánostól vette azokat. A gonosztevő e vallomásáról Magyerbroth oppidum bírái és esküdtei Nagh-nak az oppidum pecsétje alatt oklevelet adtak. - Az alperes részére ZenthMihalwr-i Medenczes Zsigmond szolgabírót és Salgo-i Pál megyei embert küldték ki tanúbizonyságul. Ők vissza­térve, azt jelentették, hogy Margit-nap előtti szombaton (1517. júl. 11.) kiszálltak a Czabay nevű birtokra, ahol Rohody János özvegye: Margit (nob.) jobbágyai: Soldos Benedek és Thoth Jakab, valamint Chabay-i Pynzes János jobbágya: Kyral Péter (providi), akik Chaby-n laknak, eskü alatt azt vallották, hogy ők Zsófia-nap előnapján (1517. máj. 14.) lovaikkal* éjjel (noctis tempore) a Czabay birtok területén levő, a Kwthaswelgye nevű völgy felé eső legelőre men­tek, ahol meg akartak aludni, amikor ménesbeli lovak zaját hallották. Attól félve, hogy azok az ő lovaik, a kezük ügyében levő fegyverekhez kaptak, felkeltek, és hallgatózni kezdtek. A völgy felől ménesbeü lovak ide-oda futását haUották, vdamint a völgy egyik részéből cseh szavakat, a másikból meg közönségesen sywelthees-nék hívott jelet, azt azonban nem tudják, hogy kik riogatták a lovakat, azt sem, hogy azok kié voltak. Czabay-i Pynzes János (nob.) eskü alatt azt vaüotta, hogy ő az említett Soldos Bálinttól, Thoth Jakabtól és Kyral Pétertől ugyanezt haUotta. - Margit-nap előtti kedden (1517. júl. 7.), ti. a törvényszék napján a megyei emberek előtt (coram hominibus nostris) Salgo-i Mihály és Barnabás, valamint Kaplath-i Ber­talan hitükre azt vaUották, hogy amikor Zsófia napján (1517. máj. 15.) Budára mentükben Wdward birtok alatt haladtak el, és egy bokorhoz értek, a közúton az említett Palasthy János­sal találkoztak, aki e felsőbb részekre (ad has superiores partes) tartott. - Zerdahel-i György

Next

/
Oldalképek
Tartalom