Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)
Oklevélkivonatok
bó (sartor) Márk (prov.) vallott eskü alatt a megyei embereknek. Az elmúlt Erzsébet-napon (1516. nov. 19.) a Komyathy oppidumon tartott vásárra (ad nundinas) ment, ahol egy Modrwska nevű galgocz-i ember fél hordó bort adott el Palasthy Jánosnak, aki ezért azt ígérte, hogy bizonyos ménesbeü lovakat ad neki. Másnap azonban, amikor Modrwska felkérte őt, hogy menjen vele a bor áráért, akkor Palasthy azt mondta, hogy nincsenek a lovak sem otthon, sem a legelőn, de megígérte, hogy a Miklós-napot megelőző vasárnapra (1516. nov. 30.) Galgocz-ra hajtja azokat. Erre ők, miután elmentek Palasthy kúriájából, megkérdezték Palasthy János és más nemesek Mezewkezy-i jobbágyait, hogy vannak-e Palasthy Jánosnak a mezőn ménesbeli lovai, mire azok azt felelték, hogy sem üyen, sem másféle lovai nincsenek. Ezután ő azt mondta Modrwska-nak: „ego ad tales equos socius tuus esse nolo". - Az esztergomi érsek Thardoskeddy-i jobbágyai: Anda Orbán és Benye Mátyás és az érsek Chethen-i jobbágya: Anda Péter, kik egykor Mezewkezy-n éltek, valamint Palasthy Péter Mezewkezy-i jobbágyai: Berthok Dömötör és Dyenes Dámján (providi) hitükre egyhangúan azt vallották, hogy az egyik éjjel zajt hallottak, amikor kimentek a házukból, látták, hogy Palasthy János több ménesbeli lovat terel be az istállójába, azok közül egyet pedig megtartott (et unum ex ipsis captivasse). - Palasthy Gergely, Balázs és Ferenc (nobÜes) Mezewkezy-i jobbágyai: Nagh Bálint, Thoth Pál és János, Nemes András, Weeg Mátyás és Fabyan Imre (providi) hitükre azt vallották, hogy Palasthy János többször az éj csendjében (noctis in silentio) bizonyos ménesbeli lovakat hajtott a kúriájához, és közülük hol kettőt-hármat, hol négyet megtartott. Hwnya Imrét, akit Magyerbroth-on mint tolvajt felakasztottak, többször láttak Palasthy Jánosnál, három-négy napig kúriájában időzött, és lovak nélkül soha nem távozott el onnan. Chwz-i János Thormocz-i jobbágya: Nagh Máté és Apon-i Péter Vechche-i jobbágya: Farkas Pál (providi) eskü alatt azt vallották, hogy mikor Nagh Máténak bizonyos lovai eltűntek, és midőn társával, Farkas Pállal Morvaország irányában kereste azokat, akkor találkoztak valakivel, aki megkérdezte tőlük, hogy mit keresnek. E személynek Nagh Máté azt válaszolta, hogy a lovaimat, mire az úgy felelt, hogy Magyerbroth oppidumba menjetek, ahol találtok egy tolvajt, akit tette miatt fogtak el, és őt kérdezzétek. Mikor elmentek Magyerbroth-ra, akkor a tolvajt már az akasztófa felé látták haladni (jam ad patibulum ascendentem), ekkor megkérdezték a lovakról, aki a körülállók színe előtt azt mondta, hogy Palasthy Jánostól vette azokat. A gonosztevő e vallomásáról Magyerbroth oppidum bírái és esküdtei Nagh-nak az oppidum pecsétje alatt oklevelet adtak. - Az alperes részére ZenthMihalwr-i Medenczes Zsigmond szolgabírót és Salgo-i Pál megyei embert küldték ki tanúbizonyságul. Ők visszatérve, azt jelentették, hogy Margit-nap előtti szombaton (1517. júl. 11.) kiszálltak a Czabay nevű birtokra, ahol Rohody János özvegye: Margit (nob.) jobbágyai: Soldos Benedek és Thoth Jakab, valamint Chabay-i Pynzes János jobbágya: Kyral Péter (providi), akik Chaby-n laknak, eskü alatt azt vallották, hogy ők Zsófia-nap előnapján (1517. máj. 14.) lovaikkal* éjjel (noctis tempore) a Czabay birtok területén levő, a Kwthaswelgye nevű völgy felé eső legelőre mentek, ahol meg akartak aludni, amikor ménesbeli lovak zaját hallották. Attól félve, hogy azok az ő lovaik, a kezük ügyében levő fegyverekhez kaptak, felkeltek, és hallgatózni kezdtek. A völgy felől ménesbeü lovak ide-oda futását haUották, vdamint a völgy egyik részéből cseh szavakat, a másikból meg közönségesen sywelthees-nék hívott jelet, azt azonban nem tudják, hogy kik riogatták a lovakat, azt sem, hogy azok kié voltak. Czabay-i Pynzes János (nob.) eskü alatt azt vaüotta, hogy ő az említett Soldos Bálinttól, Thoth Jakabtól és Kyral Pétertől ugyanezt haUotta. - Margit-nap előtti kedden (1517. júl. 7.), ti. a törvényszék napján a megyei emberek előtt (coram hominibus nostris) Salgo-i Mihály és Barnabás, valamint Kaplath-i Bertalan hitükre azt vaUották, hogy amikor Zsófia napján (1517. máj. 15.) Budára mentükben Wdward birtok alatt haladtak el, és egy bokorhoz értek, a közúton az említett Palasthy Jánossal találkoztak, aki e felsőbb részekre (ad has superiores partes) tartott. - Zerdahel-i György
