Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)
Oklevélkivonatok
adnak neki. - A szöveg alatt bál oldalon: Georgius manu propria de Bathor ex consensu fratrum Stephani et Andree. - A pecsét alatt: comrnisssio propria dornini." " Talán még egy kivehetetlen szó is következik ez után. Papíron, alján zöld színű pecsét nyoma, az oklevél bal alsó sarkát levágták. DL 71078. (fasc. XVTil. fr. 21.) 699. 1501. május 14. (f. VI. a. Sophie) Buda Wyngarth-i Geréb Péter nádor tudtul adja, hogy megjelent előtte Petherd-i János deák (nob.), hainak: Jánosnak, Gellértnek, Andrásnak, Domonkosnak, Miklósnak és Gábornak terhét is magára véve, és bevallást tett. Szükségeitől űzve Zelemer-i Mihály (egr.) Szabolcs megyei EghazasGelse bhtokon, valamint OGelse és Zalmad prédiumokon levő összes birtokrészeit, amelyeket neki idegenítettek el (sibi perpetuatas), haszonvételeivel és tartozékaival együtt 50 tiszta magyar aranyforintért elzálogosította Magh-i Pál (egr.) alországbírónak (viceiudici curie regié). Az összeget - mint mondta - teljes egészében meg is kapta tőle. A visszaváltásig ezekre szavatosságot és terhet vállal. Lyukas, foltos papíron, alján pecsét nyomával. DL 17079. (fasc. XVIII. fr. 25.) 700. 1502. június 2. (8. die corporis Christi) in oppido Dewa Szentgyörgyi és Bazini Péter gróf, országbíró, erdélyi vajda, székely ispán tudtul adja, hogy Petherd-i néhai János ha: János (nob.) előtte személyesen megjelenvén, bevallást tett. Neki bizonyos feltételek alapján át kellett volna adnia apjának: néhai Petherdy Jánosnak a Szabolcs megyei Gelse bhtokon és a Szatmár megyei Zalmad prédiumon levő összes birtokrészét illető, bevezető, iktató és más okleveleit Magh-i Pál (egr.) alországbíró és erdélyi alvajda (vice iudici regié dicti domini nostri regis vice woyuodeque nostro Transsilvano) részére, Magh-i Pált azonban nem találta Magyarországon, a leveleket pedig nem tudta neki átadni. Az országbíró előtt (nostro in conspectu) kötelezte magát arra, hogy az okleveleket Nagyboldogasszony napján Magh-i Pálnak eredetiben (in specie) átadja. Ha a szabott határidőre ennek nem tenne eleget, akkor csupán ennek az oklevélnek a hatálya folytán Maghy Pál ellenében 200 aranyforintban marasztalják el. Papíron, alján pecsét töredéke. DL 71080. (fasc. XVTfl. fr. 1.) 701. 1502. december 14. (f. IV. p. Lucie) Buda Ulászló khály Maagh-i Pál (egr.) alországbíró és erdélyi alvajda (viceiudicis curie nostre et vicewaywode nostri Transsüvanensis) hűséges szolgálataiért, amelyeket elsősorban Magyarország szent koronájának és ezáltal a királynak különböző helyeken és időben teljesített, neki és örököseinek adja örökjogon Anna khályné jóváhagyásával, akaratából és beleegyezésével néhai Gelse-i Zalmady Mátyás (nob.) összes birtokát. E bhtokok Mátyás magva szakadtával az ország régi szokásjoga szerint Magyarország szent koronájára, következésképpen khályi adományozásra jutottak. Továbbá neki adja ezeken a birtokokon levő összes khályi jogokat, haszonvételeikkel és tartozékaikkal, úm. művelt és műveletlen szántóföldekkel, rétekkel, legelőkkel, mezőkkel, kaszálókkal, erdőkkel, berekkel, hegyekkel, völgyekkel, szőlőkkel, szőlőhegyekkel, álló- és folyóvizekkel, halastavakkal, halászóhelyekkel, vízfolyásokkal, malmokkal és malomhelyekkel együtt. - Az oklevelet eredetiben történő bemutatásakor privüegiáhs formában is átírja. - Jobb felső sarkában: commissio
