Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Oklevélkivonatok

(circumspecti) hwzth-i polgárok (cives), kik velük együtt (una nobiscum) mindkét fél akaratából kiküldött bűák voltak. Péter vikárius, valamint Nerghes Péter, János, Dorottya és Erzsébet asszonyok előadták előttük, hogy Péter vikárius őket perbe vonta Mihály milkói püspök és esztergomi vikárius (in spirituatibus et pontificahbus vicarius) idézőlevele útján János kovács öröksége, ingó és ingaüan vagyona miatt, ami ennek fiára, János deákra szállott, és amit Péter plébános bizonyos összegért megvett, mint ahogy ezt az egri káptalan oklevele is bizonyította. A felek a pert azonban az ő döntőbűáskodásukra bízva megszüntették, és egymás közt megegyeztek 60 forint kötelezettségváUalás terhe alatt (sub obügamine) abban, ha bármelyikük az ítélettel nem lenne megelégedve, akkor keresetét is elveszíti. MeghaUgatván mindkét fél előterjesztéseit és az összes elébük tárni tudott tanúságtételt, úgy ítéltek, hogy minden pénz vagy bármi néven nevezendő dolog, ami Nerghes Péter, Calmar János, Dorottya és Erzsébet asszonyok kezén vannak atyjuk dolgaiból, nekik jutnak, kivéve néhai János kovács fiának: Kristófnak részét, továbbá azokat az összegeket vagy más dolgokat, ti. sókat, ökröket és egy kocsit, amelyek János deák kezén vannak, és amelyek Jánosnak jutnak. Nehogy ezért bárki közülük báratif éle bűóság előtt pereskedjék, ezért [kijelentik], hogy János kovácsnak több gyermeke volt, akik közül most is élnek, a következők: János deák, Kristóf klerikus, Dorottya és Erzsébet asszonyok, ezért mindenféle örökséget, ti. a házakat, a malmokat, a szántóföldeket, a réteket vagy kaszálókat, nemkülönben további más dolgokat, jószágokat és összegeket, melyeket mások kezén fel tudnak lelni, és vissza tudnak szerezni, négy egyenlő részre osztják. Negyedrésze, amely János deákra szállott, teljes joggal és örökre az emHtett Péter vikáriusnak jut, hozzátéve, ha az asszonyok örökségüket el akarnák idegeníteni vagy adni, szabadon megtehessék, a másik fél eUentmondását figyelmen kívül hagyva. A második és a harmadik negyedrész Dorottyáé és Erzsébeté, a negyedik Kristófé lett. A rokonsági fok miatt (ratione linee consanguüieitatis) az asszonyok Kristófot részével együtt magukhoz vehetik, és magtiknál tarthatják, amíg az érett kort el nem éri (ad maturitatem anni). Az ítéletet mindkét fél elfogadta és magára nézve kötelezőnek ismerte el. Papíron, a hajtások mentén szakadt, litterae transversae, a szöveg alatt rányomott pecsét darabkái, hátlapján egy 1737. évi magyar nyelvű levél fogalmazványa. DL 70984. 579. 1478. november 10. (36. die oct. MichaeUs) Buda Bathor-i István országbüó a leleszi konventhez. Ny[aláb] vár, Kyralhaza, Werecze, Zazfalw és Ardo magyar bütokok, Krywa, Charnathew, Komlós, Zephegh, Thwrcz és Batharcz oláh (VoUahaUum) falvak (vüla), továbbá [There]bes, [Wyfajlw, W[eresmar]th, Thorna, a fél Akly és a fél Gywla magyar birtokok unacum tributi in portu Ticie Zelewsrew exigi soüti iktatásakor történt eUenmondás miatt Belthewk-i Dragfy Miklós (egr.) és fia: Bertalan perbe hívatták Peren-i Jánost 1472 vízkeresztjének nyolcadára. Innen a pert 1473. Mihály-nap nyolcadára halasztották. Itt a felpereseknek a leleszi konvent ügyvédvaUó levelével megjelenő ügyvédje: Zyrma-i Mátyás az eUentmondás okát kérdezte. Erre az alperesnek az országbüó ügyvédvaUó levelével megjelenő ügyvédje: Sarwar-i Gergely azt válaszolta, hogy az iktatáskor az alperes nevében azért történt eUentmondás, mert Nyaláb várról, Kyralhaza, Wereche, Zazfalw, Ardo és más birtokokról Peren-i Jánosnak oklevelei vannak, amelyeket most nem, de egy későbbi terminuson kész bemutatni. Az oklevelek bemutatására a következő vízkereszt nyolcadát jelölték ki, innen a pert 1476. György-nap nyolcadára halasztották. Ekkor azonban Peren-i János nem jelent meg, okleveleit nem mutatta be, hiába várt rá a felperesek ügyvédje: Akws-i Antal, ezért megbírságolták. A felperesek ügyvédjének kérésére Peren-i Jánost újra megidézték, ezért az országbüó egy