Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Oklevélkivonatok

minden bevételével és termésével együtt a megváltásig. Az összeget Miklós már teljesen ki is fizette neki. Ha Bwzlo-i Miklóst Naghnemethy felének békés bütokában a visszaváltásig megtartani nem tudná, akkor Bwzlo-i csupán ennek az oklevélnek ereje folytán az ő Abaújvár megyei Zeztha nevű bütokába léphet, terméseit, haszonvételeit beszedheti, és mindaddig magánál tarthatja zálog címén, amíg az említett 700 aranyforintról ki nem elégítik. - Jobb alsó sarkában: lecta. Papíron, a szöveg alatt rányomott pecsét darabjával. DL 70968. (fase. XV. fr. 6.) 557. 1473. december 1. (57. die oct. MichaeUs) Buda Bathor-i István országbüó a jászói konventhez. Mihály-nap nyolcadán megjelent bírósága előtt Kerekeghaz-i Gergely és Naghbessenyew-i Mihály felesége: Anasztázia képviseletében, az országbüó ügyvédvaUó levelével Sewl-i Ethele Albert, és az országbüó halasztó levele értelmében Rakocz-i Mihály és Bachka-i Menyhért eUenében bemutatta a budai káptalannak a küályhoz intézett, vizsgáló-, idéző- és megintőlevelét, ami az országbüó felkérő levelét is magában foglalta. E szerint a budai káptalan Bathor-i István országbíró 1473. június 9-én kelt, vizsgáló-, idéző- és figyelmeztetőlevelére (lásd az 554. sz.) Tamás papot, a budai egyház Szent Miklós-oltárának igazgatóját küldte ki Zenthdyenes-i Wras János küályi ember mellé. Ők Szentháromság vasárnapja előtti szombaton (jún. 12.) Pest megyében tudakozódván, megáUapították, hogy műiden az előadottak szerint történt. A küályi ember a káptalani jelenlétében ugyanezen a napon megidézte insüiuatio-val Rozgon-i János özvegyét: Dorottyát (magnifica), fiát: Istvánt és néhai Osvát fiát: Osvátot Gwbach bütokukon, Rakocz Mihályt és Bachka-i Menyhértet Gwbach-on, ti. officiolátusukon Jakab-nap nyolcadára a királyi jelenlét elé, megparancsolván nekik, hogy jobbágyaikat áUítsák elő, perfüggőség, ha lenne köztük, figyelembevétele nélkül. Az ügyet Jakab-nap nyolcadáról az országbüó halasztólevelével a mostani Mihály-nap nyolcadára halasztották. Ethele Albert ekkor az országbüó előtt megfelelő ideig várakozott, de Rakocz-i Mihály és Bachka-i Menyhért nem jelentek meg, nem is küldtek maguk helyett senkit, a felperes ügyvédje pedig a felperesek számára igazságot kért. Mivel a felperesek nevében a hatalmaskodás ügyében előadott kereset igazolódott, mivel halasztás után sem jelentek az alperesek, ezért az országbüó és ennek az ügynek elbűálásán és vizsgálatán (in iudicio et examine) részt vevő más báró urak és az ország nemesei úgy találták, hogy Mihályt és Menyhértet hatalmaskodásban (in factis potentiarie), így főbenjáró ítéletben és saját, valamint őket Ülető, összes, az országban bárhol levő bütokaik, birtokrészeik, bütokjogaik és dolgaik elvesztésében (in sententiis capitatibus ac amissione universorum possessionum portionumque et iurium possessionarium ac rerum et bonorum eorundem quorumtibet ubivis intra ambitum regni habitarum et existentium ipsos solos proprie et precise concernentium) keU elmarasztalni. Ezért e bárókat és az ország nemeseit megkérdezve és érett tanácsukra, nem akarván, hogy az emtitett Mihály és Menyhért alperesek a mondott hatalmaskodástól egyszerűen megszabaduljanak, nehogy mások tőlük példát vegyenek, és hasonló hatalmaskodásra adják a fejüket, hanem inkább a büntetés rründenkit rettentsen el, és tartson vissza az ilyen hatalmaskodások elkövetésétől, továbbá szolgáljon például, ezért Mihályt és Menyhértet az említett hatalmaskodásban és így főbenjáró ítéletben, saját és őket Ülető, összes, az országban bárhol fekvő bütokaik és birtokrészeik, birtokjogaik és dolgaik elvesztésében - melyek kétharmada a bűóság, harmada a felperesek kezére száüjon - marasztalta el. Az országbüó kéri a konventet, hogy küldje ki tanúbizonyságul emberét a kúriából az ügyben külön kirendelt küályi emberek valamelyike meUé, száUjanak ki az eUtéltek minden fent emütett bütokára, hívják össze a szomszédaikat, hatá-