Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Oklevélkivonatok

Palocz-i László bírósága előtt vízkereszt nyolcadán megjelent az országbíró halasztóés a váradi káptalan vizsgáló, idéző és megintő oklevele értelmében Wyhel-i Dömötör fia: János és Kerezthwr-i Kecheth István képviseletében Petherfalwa-i Mátyás a leleszi konvent ügyvédvalló levelével Peren-i János és Miklós (egregii) ellenében, és előadta ügyüket. 1464 Kisasszony napja körül Peren-i János és Miklós Fanchyka-i Mózest, valamint Zelews oppidumon élő familiárisaikat és jobbágyaikat Beken-i Pál, Saswar-i ülés, Maghfalwa-i István és Magh-i Dömötör egyetértésével és akaratából, fegyveresen és hatalmasul János panaszos Ugocsa megyei Ardo nevű birtokára küldték. Itt a panaszosok egy Ardo-i jobbágyát, János szűcsöt elfogták, és bilincsbe verve mindaddig fogságban tartották, amíg 112 tiszta aranyforintot és két rókabundát (subas vulpinas) ki nem csikartak tőle, János szűcsöt az egyezség (repactatio) után engedély, a jogos terragium letétele és más tartozásai megfizetése nélkül Zelews oppidumra vitették, hogy ott lakjék. Peren-i János és Miklós az akkori Lukács-nap (okt. 18.) körül az említett famüiárisaikat és jobbágyaikat Ardo birtokra küldték, akik János panaszos egy ott élő, Németh Mátyás nevű jobbágyát elfogták, és börtöneikbe zárták, rnindmáig ott is tartják. Az említett évben András-nap körül Peren-i János és Miklós János panaszosnak Ardo birtok területén fekvő Fanchyka Chygethe nevű erdejét teljesen kivágatták, a kivágott fát elvitették. Továbbá az errdített Kisasszony napja körül János és Miklós Werecze birtokán lakó jobbágyai, uraik küldésére és akaratából, fegyveresen és hatalmasul az említett panaszos Ugocsa megyei Rakacz nevű birtokának területén levő Thelekfeld nevű szántóföldjét a panaszos tiltakozása ellenére felszántották és bevetették. Ezekkel János panaszosnak hatalmaskodva több mint ezer aranyforint kárt okoztak. Ennek igazolására az ügyvéd bemutatta a váradi káptalannak a királyhoz szóló, az országbíró felkérőlevelére kiállított vizsgálólevelét, és az alperesek részéről igazságot kért. Peren-i János és Miklós képviseletében a leleszi konvent ügyvédvalló levelével megjelenő Pazon-i Bereck mester azt válaszolta, hogy az alperesek a felperesek keresetében teljesen ártatianok, a most náluk lakó jobbágyaik részéről azonban készek igazságot szolgáltatni. Mivel a felperesek ügyvédje a kereset igazolására a szomszédosok, határosok és megyebéli nemesek közös vizsgálat útján (per modum communis inquisitionis) történő tanúságtételét, valamint a felperesek és az alperesek bajnokai közt megvívandó párbaj jelét [ajánlotta], az alperesek ügyvédje azonban sem a köztudományt, sem a párbaj jelét nem fogadta el, hanem másfajta ítélethez (aliud iudicium) járult hozzá, ezért az országbíró elrendelte, hogy Peren-i János és Miklós század magukkal, nemesekkel - mindegyikük ötvened magával - a most elkövetkezendő György-nap utáni huszadik napon (máj. 13.) a leleszi konvent előtt tegyenek esküt arra, hogy a felperesek keresetében terjesen ártatianok. Az eskü letétele utáni 15. napon (máj. 27.) Peren-i János és Miklós Zelews birtokra álütott bírája vagy falunagya (iudex aut villicus) a náluk lakó jobbágyaik részéről e birtokon tegyen igazságot Ugocsa megye egy szolgabírája előtt, kinek eme oklevéllel megparancsolja, hogy erre szálljon ki. A szolgabíró Ugocsa megye ispánjának vagy alispánjának szóban tegyen jelentést, és a felek a leleszi konventnek és Ugocsa megye ispánjának, alispánjának és szolgabíráinak a szolgabíró bevallása szerint kiállított oklevelét az elkövetkezendő György-nap nyolcadára mutassák be a khálynak. Papíron, zárópecsét nyomával. A Perényiek részére kiállított példány. DL 70929. 516. 1466. március 22. (69. die epiph.) Buda Palocz-i László országbíró és a törvényszékén vele együtt ülő főpapok, bárók és az ország nemesei előtt vízkereszt nyolcadának 56. napján (márc. 9.) személyesen megjelent