Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Oklevélkivonatok

János és kiskorú testvére (fr. in tenera etate): Miklós, és a székely ispán fia: János élőszóval bevallást tett. Ő és fivére: Miklós, valamint Imre fia: János és István egymás közt váraik összes tartozékáról, birtokáról, oppidumáról, falvárói és más, a káptalan egy erről kiállított oklevelében szereplő dolgairól örök érvényű rendelést tettek, és megegyezést kötöttek, amelynek értelmében a székely ispán fia: János, Miklós minden terhét magára vette annak kiskorúsága miatt, ha Miklós a rendelést és egyezséget nem akarná megtartani, rrúként ez a káptalan mondott oklevelében is világosan áll. János azonban bizonyos okokból kifolyólag, és mert a jövendőbeli veszélyeket el kívánja kerülni, továbbá a felek nagyobb javát óhajtja, bevallást tett. Eszerint ha testvére, Miklós a mostani időponttól számított 12 éven belül az említett rendelést és megegyezést más hiteles oklevéllel vagy más módon nem erősítené meg, akkor a 12 esztendő lejártával az említett oklevélben leüt rendelés és megegyezés érvényét veszti, sőt a káptalan erről szóló oklevele is. Mindehhez János, István és Miklós jóváhagyó beleegyezésüket adták. Hártyán, hátlapján pecsét nyoma. DL 70855. (fasc. XI. fr. 21.) 416. 1430. február 2. (in purificationis Vügüüs) A szepesi káptalan előtt megjelentek személyesen az egyik részről Peren-i néhai Péter fia: néhai Imre (magn.) titkos kancellár fiai: János és István (nobües) - kik egymásnak testvérei (fr. ut.) -, a másikról Peren-i néhai Simon fia: néhai Péter (magn.) székely ispán fiai: János és Miklós - a kiskorú Miklós terhét a székely ispán fia, János magára vette, ha Miklós az alább írtakat megtartani nem akarná -, és bevallást tettek, ők váraik összes tartozékáról, bütokáról, oppidumáról, falváról, vámjáról és más a káptalan egy erről kiáUított oklevelében szereplő dolgáról örökérvényű rendelést tettek. Mivel azonban érett megfontolásból a jövendőbeli pereket és eUentéteket el kívánják kerülni, hogy az őszülte és atyafiúi békének örvendjenek, így egymás közt kölcsönösen megállapodtak. Miután a feleket Magyarország szokásjoga szerint törvényes iktatólevéllel beiktatják az említett várak, tartozékok, birtokok, falvak, vámok és má s dolgok birtokába, akkor mindegyik fél békésen megmarad annak bütokában, amit a rendelés és egyezség előtt is birtokolt. Ha később, az iktatás után, valamelyik fél a másik féUel az említett várakon, tartozékokon stb. az ország szokásjoga szerint meg akarna osztozni, akkor az a fél, amelyik az osztályt kéri, az osztályt szabadon és mindenféle nehézség nélkül elvégezheti. Magyarország tiyen osztályokat illető szokásjogát figyelmen kívül hagyva, semnüféle hatalmi eszközzel nem lehet a felkért és megintett felet beleegyezése ellenében az említett osztály elvégzésére rászorítani, rrtindaddig, amíg ez a fél saját akaratából el nem akarja végezni az osztályt. (Immo quod talis pars ad pretitulatam divisionem faciendam petita seu monita per neminem quacumque auctoritate fungentem posset et valeret contra ipsius beneplacitum compelli quomodolibet seu astringi, tamdiu donec huiusmodi pars sepetactam divisionem facere vellet seu fieri decerneret, sua bona et spontanea voluntate predicti regni Hungarie consuetudine in talibus divisionibus observari solita non obstante.) Hártyán, két, egyazon kéz által írt példányban, hátlapjukon pecsét nyomával, ill. darabkáival. DL 70856/1. (fasc. XI. fr. 20), DL 70856/2. (fasc. XI. fr. 18.) 417. 1430. február 2. (in purificationis Vügüüs) A szepesi káptalan előtt megjelentek személyesen az egyik részről Peren-i néhai Péter fia: néhai Imre titkos kancellár fiai: János és István (nobües) - kik egymásnak testvérei (fr. ut.) -, a másikról Peren-i néhai Péter (magn.) székely ispán fiai: János és Miklós - Miklós