Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)
Oklevélkivonatok
316. 1409. december 17. (f. Hl. a. Thome ap.) Buda Zsigmond király a leleszi konventhez. Peren-i Péter (magn.) máramarosi ispán előadta, hogy be akarja iktattatni magát a Zemplén megyei Zadorhaza birtokon lévő birtokrészbe, amelyet Zadorhaza-i Sandrinus fia: Miklós hűtlensége miatt adományozott neki a király. Küldjék ki emberüket az ügyben elvégzendő, új adomány címén történő iktatásra, az esetleges ellentmondókat a királyi különös jelenlét elé idézzék. - Királyi emberek: Hwzyomezew-i Bereck fia: Jakab, Fekete János, Leztemer-i Miklós fia: János, Pál vagy Tamás, Goloph-i Jakab, Rozwagh-i Konya fia: László, Zombor-i János. - Az oklevelet az országlakosok más ügyeinek gyorsabb elintézése végett (propter celerem expeditionem aÜarum causarum regnicolarum nostrorum) Eberhard zárábi püspök, kanceUár pecsétjével pecsételtette meg. Átírta a leleszi konvent 1410. január 10-én, amit Zsigmond király 1410. március 28-án írt át. DL 70777. 317. 1410. január 10. (15. die Iohannis ap. ev.) A leleszi konvent Zsigmond király 1409. december 17-én kelt parancsára (lásd a 316. sz.) egy tagját: Ferenc frater-t, diakónust küldte ki Leztemer-i Pál küályi emberrel, akik János apostol és evangélista napján (dec. 27.) kiszálltak az emHtett Sandrinus fia: Miklós Zadorhaza-i bütokrészére. Ott az összehívott határosok jelenlétében, a törvényes és szokott napokig várakozva, a küályi ember Peryn-i Pétert beiktatta ellentmondás nélkül ennek bütokába, új adomány címén, örökre. Átírta Zsigmond király 1410. március 28. DL 70777. 318. 1410. március 28. (V. Kai. Április) Zsigmond küály Peryn-i Sünön fia: Péternek (magn.), a küályi székelyek egykori ispánjának, most máramarosi ispánnak kérésére átírja saját, 1408. október 21-én, az új, titkos pecsét alatt kelt pátensét (lásd a 308. sz.) és a leleszi konvent 1410. január 10-én kelt privüegiálisát (lásd a 317. sz.). Az abban foglaltakat Peren-i Péter szolgálataiért, különösen amelyeket neki a legutóbb elült zavaros időkben vitt véghez, amikor maga, csatlósai, famiÜárisai személyét, birtokait és jószágait a küály helyzetének és a szent korona tiszteletének megőrzésére, az egész ország kedvező hasznára és a res pubüca védelmére fordította, neki és örököseinek, küályi méltóságával, hatalma teljéből, biztos tudtával, Borbála küályné jóváhagyó akaratából, a főpapok és a bárók érett tanácsából és egybehangzó döntéséből megerősíti. - Arenga. - Pecsételési záradéka ua., mint 315. sz. - Darum per manus ua., mint 278. sz. Méltóságsor: Iohanne Strigoniensi, Nicolao electo Colocensi, Iadrensi sede vacante, Andrea Spalatensi et altero Andrea Ragusyensi archiepiscopis, eodem dominó Eberhardo Zagrabiensi, Andrea electo Varadiensi, Stephano Transsüuanensi, Iohanne electo Vesprimiensi, Iohanne Iauriensi, Phüipo Vacyensi, Hynkone Nitriensi, Ladislao Tininiensi et Thoma Senniensi espicopis, Quinqueecclesiensi, Agriensi, Boznensi, Sirmiensi, Traguriensi, Scardonensi, Nonensi, Sibinicensi, Makarensi, Pharensi et Corbauiensi sedibus vacantibus, necnon magnificis vüis Nicolao de Gara palatino, Stiborio de Stiborich wayuoda nostro Transsüuano, comite Symone de Rozgon iudice curie nostre, comite Karulo de Corbauia Dalmatie et Croatie predictorum necnon Ladislao et Emerico filüs condam Bartholomei de Wylak Machouiensi banis, totius regni nostri Sclauonie et Zeureniensi banatum honoribus vacantis, Iohanne magnó de Pelseuch thauarnicorum, Iohanne fitio Henrid de Thamasy ianitorum, comite Iohanne Grof de dicta Corbauia