Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Oklevélkivonatok

223. 1401. január 25. (in conversionis Pauli) Posonii Zsigmond király Zeech-i Gál mesterhez. Peren-i Péter (magn.) macsóibán és a királyi székelyek ispánja előadta, hogy néhai Karaaz a Gwth nevű birtokon és a mellette levő folyón (fluvium) egy új malmot épített, és ennek gátját (clausura) oly magasra emelte, hogy a víz visszafolyt, és Péter bánnak a Gaath nevű birtokán és ugyanezen a folyón levő régebbi malmát szinte elpusztította. A folyó, melyet a Gwth-i malom gátja visszaszorított, kiáradásával Péter bánnak számos szántóföld-, rét, kaszáló- és erdődarabkáját megrongálta és rongálja most is. Mivel malmot úgy kell építeni, hogy egyik a másiknak kárt ne okozzon (cumque molendina taliter debeant edificari, quod preiudicium uni per aliud non inferatur), ezért megparancsolja Gálnak, hogy a levél kézhezvétele után a leleszi konvent tanúbizonysága jelenlétében - amit a konventnek ezúttal elrendel - szálljon ki személyesen mindkét malomhoz, azok helyzetét, létesítését, a gátak magasságát alaposan szemlélje meg. Ha a Gwth-on újonnan emelt malom a Gaath-i régebbi malomnak a víz elrekesztésével és a gát magasságával kárára volna, a folyó pedig a Gwth-i malom gátjáról Péter bán szántóira, rétjeire, kaszálóira és erdeire öntött volna ki, és azokban kárt okozott volna, akkor a Gwth-i új malom gátját annyival tegye alacsonyabbra, hogy a felesleges víz (aqua superflua) amely kiöntésével kárt okoz - vissza ne rekesztődjék. Ha pedig azt észlelné az ország szokása szerint, hogy a Gwth-i malom csak úgy tud fennállni, hogy másoknak kárt okoz, akkor azt teljesen bontsák le, mindenben megtartva az ilyen vizsgálatok esetében megszokott módozatokat, amiért mindenben az ő lelkiismeretét kívánja megterhelni (módis examinationum in talibus servari solitis penitus observatis, de quo vestram conscientiam omnino volumus onerari). A végrehajtásról szóló jelentést a leleszi konvent írja meg neki. Papír, előlapján nyolcszögletű papírfelzetes pecséttel. DL 70718. (fasc. VI. fr. 25.) Zsigmondkori okit. II. 839. sz. 224. 1401. március 6. (dom. a. Gregorü) Domonkos leleszi prépost és a konvent előtt megjelentek az egyik részről a Petry-i nemesek, úm. Ders fia: László, ennek fia: Péter, Pál fia: János, Sandrinus fiai: Miklós és János - László fia: Péter és Pál fia: János személyét Bachka-i László fia: János és Tamás fia: János igazolták - és Ders fia: László kiskorú fiaiért: Jánosért és Benedekért meg unokafivéréért és osztályos atyafiáért (fr. patr. et condiv.): András fia: Miklósért, Sandrinus fia: Miklós pedig fiaiért: Jánosért és Mátyásért, valamint unokafivéréért és atyafiáért: Gergely fia: Lőrinc fia: Tamás fia: Lászlóért ügyvédvalló levél nélkül, ezek terhét magukra véve. A másik részről Sempyen-i Lewkus fia: Miklós (mag.) személyesen és kiskorú fiaiért: Istvánért és Jánosért jelent meg, és bevaüást tettek. Miklós mester és fiai nyugtatják a másik felet arról az összegről, amelyért Gergely fia: néhai Lőrinc és fia: Tamás bütokrészeit a Szabolcs megyei Petry és Bylye bütokokon és máshol, továbbá unokafivérei és osztályos atyafiai, azaz a mondott Petry-i nemesek, összes birtokait zálogba vették, amelyek Miklós mester atyja és nagyapja: Lengén (dictus) néhai János kezén voltak, most pedig Miklós mester és fiai kezén vannak zálogképpen. A Petry-i nemesek pedig két Szabolcs megyei, most lakosoktól elhagyott földjüket vagy telküket vagy bütokukat, melyeket közönségesen theleknék neveznek: Myklostheleke-t és Cosmatheleke-t haszonvételeikkel és tartozékaikkal, nevezetesen szántókkal és erdőkkel, a jelenlegi határok között Miklós mesternek, fiainak és örököseiknek adják. A Petry-i nemesek vállalják, hogy ezeknek bütokában Miklóst, fiait és örököseit saját munkájukkal és költségükön megvédelmezik, ha a jövőben bárki a telkek szomszédosai avagy határosai közül a telkek vagy bütokok határai miatt pert indítana, akkor ők és örökö-