C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

1428 Nov. 20. (prope vülam Gyarmath, 18. die f. IV p. omn. sanct.) Garai Miklós nádor emlékezetül adja, hogy Nógrád és Hont megye nemességének universitas-a részére mindenszentek ünnepe utáni szerdán (nov. 3.) prope villám Gyarmath tartott congregatio generalis-án Kwesd-i Makó fia: Bak János fia: István - a maga meg fia: Balázs és hajadon leányai: Dorottya, Margit és Ilona, továbbá Kwesd-i Móric fia: János fia: László hajadon leányai: Anna és Krisztina meg uterina testvére: Dorottya nevében - a többiek közül felkelvén előadta, hogy ipse cum prefato Ladislao primarium processum et originem naturalem ab uno avo, videlicet condam Stephano filio Endree sumpsissent, Mohóra birtok felét ő, a másik felét László sub nomine possessionis hereditarie tenuissent et conservassent, a rá vonatkozó oklevelek pedig Lászlónál voltak, aki azokat Fodor (dictus) János fiának: Lászlónak, Mohóra birtokon lakó jobbágyának őrizetére bízta. Farnas-i Mihály fia: Vid - aki felesége: Zsuzsanna (nob.), Makó fia: Mihály leánya jogán tartózkodik Mohóra birtokon - és fia: János az okleveleket ellopatták és amikor hollétük után tudakozódott, azt válaszolták, hogy erről tudomásuk van és ha 100 újforintot kapnak, az oklevelek non amitterentur. Majd Vid dolum dolo addens a királyhoz menve se suosque priores nobiles de dicta Mohóra fuisse et esse paliata veritate proponendo eandem possessionem Mohóra sibi dicteque domine et filiis suis ac sibi, scilicet Stephano in perpetuum conferri ab ipso rege procurasset, nomen prefati Ladislai propter eius exh[ereditationem] in litteras ipsius domini nostri regis donationales inseri facere obmittendo, holott Vid és elődjei sohasem voltak mohorai nemesek. Ennek igazolását kérte Nógrád megye alispánja, szolgabírái és esküdt ülnökei által. - A nádor tehát a mondottakat megkérdezte erről, akik eskü alatt tanúsították, hogy az elmondottak igazak. A privüégiumát autentikus függőpecsétjével erősítette meg. Hártyán, a függőpecsét befüggesztésének helyeivel. DL 43571. (Múz. törzsanyag, Nagy Iván-gyűjt.) - Másik példánya szintén hártyán, selyemzsinóron függőpecséttel. DL 97884. (Vay cs. lt.) - Bártfai Szabó: Széchenyi I. 543. (Múz. törzsanyag.) 1429 Nov. 20. (prope vülam Gyarmath, 18. die f. IV p. omn. sanct.) Garai Miklós nádor emlékezetül adja, hogy Nógrád és Hont megye nemességének universitas-a részére mindenszentek ünnepe utáni szerdán (nov. 3.) prope villám Gyarmath tartott congregatio generalis-án Hlynyk-i Bereck a többiek közül felkelvén előadta, hogy az ő és Bathornyenye-i Bathor (dictus) Jakab Bathornyenye birtokát a mondott Jakab elcserélte Kowar-i Pál mesterrel annak Kenderes birtokáért, amiről meg akarja kérdezni Hont megye alispánját, szolgabíráit és esküdt ülnökeit. - A nádor tehát megkérdezte erről a modottakat, akik eskü alatt tanúsították, hogy Bathornyenye Berecké és Jakabé volt, de nem tudják, miként idegenítették azt el tőlük. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. DL 69422. (Kubinyi cs. kővári lt.) - A hátlapján alul: magistri de Kowar. 1430 Nov. 20. (prope vülam Gyarma[th], [1]8. die f. IV p. omn. sanct.) [Garai Miklósi nádor emlékezetül adja, hogy [Nógrád és Hont megye nemességének universitas-a részére] mindenszentek ünnepe utáni szerdán (nov. 3.)