C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

Helynevek A kötetben található valamennyi helynév megtalálható a mutatóban. a) A mutató a helynevek középkori névalakját adja meg mai helyesírással/fonetikusan. Azokban az esetekben, ha a mai névalak eltér ettől, utalás segít. A helynevek után zárójelben az a középkori megye (a külföldieknél ország) szerepel, amelyben található volt. Ha megyehatáránál fekvő birtok két megyénél fordul elő, úgy mindkét megyénél csak a megfelelő számok szerepelnek. Amennyiben a régi név nem volt azonosítható, úgy dőlt betűkkel szedve szerepel a helység neve. b) Az összetett helynevek mindenkor előfordulási alakjukban szerepelnek, de az alapszónál ennek minden alakjára utalás történik. c) Ha a helységnek több neve volt, úgy az egyes nevek mellett csak azok a számok szerepelnek, ahol az a név fordul elő. Földrajzi nevek Az eddigi kötetektől eltérően csak a folyók nevei kerültek külön is felgyűjtésre, míg a sziget nevek csak a sziget címszó alatt lettek mutatózva. A patakok, hegyek, völgyek, rétek stb. nevei összefoglalóan a földrajzi nevek, vulgáris szavak címszó alá kerültek. Tárgyszavak A tárgyak és fogalmak esetében lehetőség szerint ragaszkodtunk a szövegben szereplő szóalakhoz, de éltünk a rokon fogalmak átfogó kifejezés alatt történő összevonásának lehetőségével is. Továbbá az előző kötetekhez képest több változtatást is bevezettünk: A különböző erőszakos cselekmények (gyalázkodás, gyilkosság, sebesítés stb.) összefoglalóan a hatalmaskodás címszó alá kerültek. Ugyanakkor a keresést megkönnyítendő néhány esetben éltünk a bokrosítás lehetőségével (a mutatóban már eddig is így szerepeltek a mértékegységek és pénznemek). Mindezek következtében a halász, vámos stb. foglalkozást, illetve az ács, molnár, szabó stb. mesterségre utaló szavakat a foglalkozás, illetve a mesterség címszó alatt bontásban találhatja meg mindenki. Ugyanígy tettünk a különböző adófajták esetében is, ezek az adónem címszó alatt találhatók. Összességében igyekeztünk egyszerűbbé tenni a keresést a mutatóban. A társadalmi és művelődési rétegződésre történő utalások közül, amint az az előző négy kötetben is történt, elmaradt a mester szó kiemelése, mert az adatok tömegében ellenőrizhetetlenné vált, hogy mikor jelöl társadalmi rangot és mikor iskolázottságot. Egyes ritka és érdekes latin kifejezések, továbbá a telek típusokra vonatkozó szavak a mutatóban az oklevélben szereplő alakjukban szerepelnek. A betűrendbe sorolás magyar szabványa mechanikus sorolást ír elő. Ez az oka annak, hogy egyes esetekben logikailag együvé kívánkozó fogalmak elvál-