C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

88 Jan. 27. Miklós leleszi prépost és a konvent Márki Jakab fiai: Antal és Gellért kérésére privilégiális formában átírja Pál országbíró Visegrádon, 1342. okt. 21-án kelt (Anjou okit. XXVI. 553.) oklevelét. - Fejér X/6. 557. (Két példányban, mindkettőn díszes kezdő O betű. DL 66872. - Dessewffy cs., margonyai lt. és Leleszi konvent orsz. lt., Acta a. 1423-85. - DF 221513.) 89 Jan. 27. (f. IV p. conv. Pauli) (Pozsony város) törvényszéke elé járult Andre Kipphendorffer meg Hans Marhecker és Ruegung-ot tettek Gross Ul házára, amely a város területén, egyfelől Günther, másfelől Fridel Scherer háza között, a sarkon fekszik, valamint két szőlőre, amelyek egyike in kramern, egyfelől höliczer, másfelől Hans Koch szőlője között van, a másik pedig egyfelől Hans Spröngel, másfelől Herl Hawer szomszédságában lévő ház mögött található, mivel Gros Ul ezen örökséget feleségével, Elspeth-tel, aki a fent nevezett Kipphendorfer-nek és Marhecker feleségének nővére, eladták. Amint azonban mit frag mit urtayl und mit den Rechten megállapítást nyert, hogy azok jogo­sultak a ház harmad részére illetve ugyanazon szőlők felére mit frag, mit urtay, mit den Rechten Ruegung-ot tettek, és ez az ő első Ruegung-juk. Eredeti bejegyzés. Pozsony város lt., Prot. act. (DF 286772.) 169-170. - 170. lap élén: Eyllaussemrfock] Jud[ex]. - Act. Prot. 183. 90 Jan. 28. (9. die 15. diei epiph.) Miklós leleszi prépost és a konvent köztudomá­sul adja, hogy Perényi Péter országbíró parancsára a kúriából e célra kirendelt Prosa-i András kúriai jegyző királyi emberrel kiküldték tanúbizonyságaikat, mégpedig Szaniszló frater-t Ewr-i Dachow fia: Miklós felperes, Mihály presbi­tert pedig Ruzka-i Dobó (dictus) István alperes részére, akik vízkereszt ünne­pének 15. napján (jan. 20.) a mondott Dobó István Ung megyei Bezew birtoká­nak területére kiszállva összehíván a szomszédokat és határosokat a felek je­lenlétében a birtok határait az említett Ewr birtok felől megjárták. Quod pri­mo incepissent circa quendam meatum aque Ezthrakpathaka nunccupatum, ubi signum metale reperissent; abinde ulterius eundo quasi declinando ad plagam occidentis sub una arbore sambuci signum metale de novo fecissent; dehinc ulterius semper quasi inter meridiem et occidentem pergendo per­venissent ad arborem pomi silvestris, ubi signum metale denovo fecissent; deinde in silva eundo pervenissent ad arborem wlmi vulgo zylfa, ubi signum metale de terra fecissent; abhinc per conpetens spatium girando sub alia arbore pomi silvestris signum metale fecissent; deinceps predicta plaga servata pervenissent ad quandam viam ad possessionem Pynkoch ducentem penes quandam planitiem Nyres vocatam, ubi consimiliter signum metale de terra fecissent; postremoque in ipsa via parvum eundo pervenissent ad comme­taneitatem dicte possessionis Pynkoch nunccupate, ubi sub una arbore ilicis signum metale de terra fecissent. Ott Dobó István sola sua in persona discalci­atis pedibus resolutoque cingulo et terram super caput ponendo et generaliter recitante prefato nostro testimonio pro parte ipsius deputato dicendo, prout moris est iuxta regni consuetudinem iurare super terram, kész volt az es­kütételre, miszerint egy bizonyos hűtlenné lett ember a mondott Ewr bir­tokot az általa mutatott határok alatt bírta, amit Dachow fia: Miklós alpe­res megerősített, így őt esküje alól felmentették. Végül jól látható határje-

Next

/
Oldalképek
Tartalom