C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

metas erexissent, et quod ipse Johannes Fekethew fráter ipsius Thome patruelis dictam terram seu insulam Mayorzigethe similiter reambulare et metas ipsius térre erigere voluissent, extunc ipsi Georgius et Nicolaus Groff dicti ad ipsam terram Mayorzigeth vocatam accedere voluissent, asserentes ipsam terram esse regié serenitatis et dicta possessio ipsorum Kyurth cum ipsa terra Mayorzigeth commetanearetur. - Pathos-i Péter fia: János me­gyebeli ugyanígy vallott. - Modorbar-i Domokos fia: Péter szomszéd, [...]-i Tamás fia: Jakab megyebeli ugyanígy vallott. - Az oklevél bemutatását kö­vetően a felek ez ügyben ítéletet kértek. Mivel a tanúk vallomásai alapján a vitás földdarab Mayorziget földhöz tartozik, és e földdarabot tíz holdra be­csülték, ezért az országbírónak és az ország vele ítélkező nemeseinek úgy tűnt helyesnek, hogy Tamásnak sola sua in persona iuxta estimationem eiusdem térre iuramentum inponi et adiudicari debere. Ezért úgy ítélt, hogy mindenszentek 15. napján (nov. 15.) Mayorzigeth-en a felperes, az al­peresek vagy ügyvédjeik, az odahívott szomszédok és határosok, valamint Palasth-i ErmulasO), Kezy-i Benedek, Gurbed-i Imre vagy Mohora-i Vyd fia: János kúriai jegyzők, királyi emberek egyikének, illetve a pozsonyi káp­talan tanúbizonyságainak - akit e levéllel kér fel - jelenlétében járják be azt a Tamás útmutatása alapján fentebb leírt határok mentén, majd az egyik határjelnél Tamás discalciatis pedibus, resoluto cingulo et terram super caput suum levando et qualiter dicendo, prout moris est, tegyen esküt a földre az ügyben, hogy a föld igazi, Kyurth birtok felőli határai az általa be­mutatottak, és a vitás földdarab mindig Mayorzigeth-hez tartozott. Ha az esküt leteszi, akkor emeljenek határjeleket az általa mutatott pontokon és iktassák részére a vitás földdarabot. Ha ezt nem teszi le, akkor az alperesek útmutatása szerinti határpontokon emeljenek határjeleket és a vitás föld­darabot Kyurth birtokhoz csatolva iktassák részükre, a felek és bárki más ellentmondását nem véve figyelembe. Majd a felek a pozsonyi káptalan er­ről kiállított oklevelét mindenszentek nyolcadán mutassák fel a bíróságon. Quia dicta iuramentahs depositio multa verba in se continet, ideo volumus et serié presentium committimus, ut testimonium dicti capituh pro parte dicti Thome deputandum eidem Thome seriem ipsius iuramenti paulatim et seriatim recitare teneatur. [A dátum után:] Mivel az alperesek a másik félnek járó 12 márkát nem fizették meg, a káptalani jelentés bemutatásakor a bíró­nak és a másik félnek egyaránt kétszeres összeget kötelesek fizetni. Szakadt papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 11374. (NRA 386-1.) - Tartal­milag átírta Garai Miklós nádor 1424. febr. 27-i oklevelében. DL 11455. (NRA 359-34.) 1 A per korábbi fázisára: ZsO VII. 2198. (1420. szept. 17. vagy 18.) 2 A szövegben a par­te helyett mindenhol apporté szerepel. 801 Jún. 15. (in Banchhyda, f. III. p. oct. corp. Christi) Gyurgyfalva-i Imre dobokai ispán, Zentheged-i Mihály fia: András és Olnok-i István dobokai szolgabírák emlékezetül adják, hogy cum nos unacum provincialibus nobi­lium dicti comitatus a mai napon pro faciendo moderativo iudicio causan­tibus in sede nostra iudiciaria constituti fuissemus, megjelent előttük Do­boka-i Imre fia: János - a maga meg carnalis testvére: László, valamint

Next

/
Oldalképek
Tartalom