C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

és elődeiket terhelő valamennyi bírság bírói részét azzal a feltétellel, hogy a pernyertes ellenfelüknek járó részt tempore exactionis iudiciorum presen­tis congregationis generális comitatus Gewmeryensis kifizetik. Egyúttal megtiltja minden egyházi és világi bíróságnak, különösen pedig exactoribus iudiciorum predictorum tam nostris, quam aliorum quorumcunque, hogy őket az elengedett bírságok miatt háborgassák. - A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Relatio comitis Piponis de Ozora per magistrum Ladislaum notarium suum facta. Papíron, a szöveg alatt a titkospecséttel. DL 67305. (Váradi Török cs. lt.) - A hátlapon alul: Mychaeli de Agtelek. 800 Jún. 15. (Bude, 46. die oct. Georgii) Perényi Péter országbíró emlékezetül adja, hogy miután a Pozsony megyei Nagwdvarnok birtok határai között lévő Mayorzygeth földdarab bejárásánál történt ellentmondás miatt Nagw­duarnok-i Jakab fia: Imre a királyi jelenlét előtt törvényes idézéssel perbe vonta Bozyn-i Groff (dictus) Györgyöt és Miklóst, és e per halasztólevelei révén végül az előző év vízkereszt nyolcadára (1422. jan. 13.) jutott, 1 ami­kor Mihály fia: Tamás - a felperes Jakab fia: Imre fia: Tamás nevében, aki­re a per apja halálával szállott, csanádi káptalani levéllel - az alperesektől az ellentmondás okát kérdezte. Erre Ilka-i Tamás fia: Márton - Groff György és Miklós nevében pozsonyi káptalani levéllel - azt válaszolta, hogy az alperesek azért éltek ellentmondással, mivel Imre a határbejárással Kyrth nevű birtokukból egy nagy darabot akart elfoglalni és Mayorzygeth nevű földjéhez csatolni. Ezt követően a felek az országbíró kérdésére kije­lentették, hogy sem most, sem a jövőben nem tudnak bemutatni e két bir­tokra vonatkozó határjáró oklevelet, majd ítéletet kértek. Mivel ítéletet nem lehet hozni határjárás nélkül, kérte a pozsonyi káptalant, hogy küldje ki egy-egy tanúbizonyságukat a felek részére, akikkel a kúriából kiküldött királyi ember György-nap nyolcadán (máj. 1.) menjen Tamás felperes Mayorzygeth földjére és az alperesek Kyrth birtokára, ahol összehíván a szomszédokat és határosokat előbb Mayorzygeth földdarabot Kyrth felől Tamás, majd Kyrth birtokot Mayorzygeth felől György és Miklós útmutatá­sa szerint járja be és határjelekkel válassza el. Ha a felek útmutatása meg­egyező, akkor kinek-kinek hagyja meg a saját birtokjogát, ha viszont nem, akkor más becsületes férfiakkal együtt az ország szokása szerint királyi mértékkel becsülje fel, tekintse meg, hogy melyik fél állítása a jogosabb, majd a felek által odahívott szomszédoktól és megyebéliektől közös tanú­vallatással kérdezze meg, hogy kié a vitás földdarab, végül György-nap nyolcadára tegyenek jelentést. - A káptalan jelentésének megtárgyalását György-nap nyolcadán perhalasztó levelével ez év vízkereszt nyolcadára (1423. jan. 13.) halasztotta az alperesek által fizetendő hat márka bírsággal együtt. Ekkor Balaseyte-i Mihály fia: Pál - Imre fia: Tamás nevében pozso­nyi káptalani levéllel - egyfelől, Ilka-i Márton - Groff György és Miklós ne­vében nádori levéllel - másfelől bemutatták a pozsonyi káptalan ez ügyben kelt válaszlevelét, miszerint az alperesek nem gondoskodtak bírói paran­csának végrehajtásáról, ezért őket három márka bírságban marasztalta el,

Next

/
Oldalképek
Tartalom