C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)
és elődeiket terhelő valamennyi bírság bírói részét azzal a feltétellel, hogy a pernyertes ellenfelüknek járó részt tempore exactionis iudiciorum presentis congregationis generális comitatus Gewmeryensis kifizetik. Egyúttal megtiltja minden egyházi és világi bíróságnak, különösen pedig exactoribus iudiciorum predictorum tam nostris, quam aliorum quorumcunque, hogy őket az elengedett bírságok miatt háborgassák. - A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Relatio comitis Piponis de Ozora per magistrum Ladislaum notarium suum facta. Papíron, a szöveg alatt a titkospecséttel. DL 67305. (Váradi Török cs. lt.) - A hátlapon alul: Mychaeli de Agtelek. 800 Jún. 15. (Bude, 46. die oct. Georgii) Perényi Péter országbíró emlékezetül adja, hogy miután a Pozsony megyei Nagwdvarnok birtok határai között lévő Mayorzygeth földdarab bejárásánál történt ellentmondás miatt Nagwduarnok-i Jakab fia: Imre a királyi jelenlét előtt törvényes idézéssel perbe vonta Bozyn-i Groff (dictus) Györgyöt és Miklóst, és e per halasztólevelei révén végül az előző év vízkereszt nyolcadára (1422. jan. 13.) jutott, 1 amikor Mihály fia: Tamás - a felperes Jakab fia: Imre fia: Tamás nevében, akire a per apja halálával szállott, csanádi káptalani levéllel - az alperesektől az ellentmondás okát kérdezte. Erre Ilka-i Tamás fia: Márton - Groff György és Miklós nevében pozsonyi káptalani levéllel - azt válaszolta, hogy az alperesek azért éltek ellentmondással, mivel Imre a határbejárással Kyrth nevű birtokukból egy nagy darabot akart elfoglalni és Mayorzygeth nevű földjéhez csatolni. Ezt követően a felek az országbíró kérdésére kijelentették, hogy sem most, sem a jövőben nem tudnak bemutatni e két birtokra vonatkozó határjáró oklevelet, majd ítéletet kértek. Mivel ítéletet nem lehet hozni határjárás nélkül, kérte a pozsonyi káptalant, hogy küldje ki egy-egy tanúbizonyságukat a felek részére, akikkel a kúriából kiküldött királyi ember György-nap nyolcadán (máj. 1.) menjen Tamás felperes Mayorzygeth földjére és az alperesek Kyrth birtokára, ahol összehíván a szomszédokat és határosokat előbb Mayorzygeth földdarabot Kyrth felől Tamás, majd Kyrth birtokot Mayorzygeth felől György és Miklós útmutatása szerint járja be és határjelekkel válassza el. Ha a felek útmutatása megegyező, akkor kinek-kinek hagyja meg a saját birtokjogát, ha viszont nem, akkor más becsületes férfiakkal együtt az ország szokása szerint királyi mértékkel becsülje fel, tekintse meg, hogy melyik fél állítása a jogosabb, majd a felek által odahívott szomszédoktól és megyebéliektől közös tanúvallatással kérdezze meg, hogy kié a vitás földdarab, végül György-nap nyolcadára tegyenek jelentést. - A káptalan jelentésének megtárgyalását György-nap nyolcadán perhalasztó levelével ez év vízkereszt nyolcadára (1423. jan. 13.) halasztotta az alperesek által fizetendő hat márka bírsággal együtt. Ekkor Balaseyte-i Mihály fia: Pál - Imre fia: Tamás nevében pozsonyi káptalani levéllel - egyfelől, Ilka-i Márton - Groff György és Miklós nevében nádori levéllel - másfelől bemutatták a pozsonyi káptalan ez ügyben kelt válaszlevelét, miszerint az alperesek nem gondoskodtak bírói parancsának végrehajtásáról, ezért őket három márka bírságban marasztalta el,